Nah ezután tényleg nem válaszolok, előre szóltam :D
"Egészen kicsi koromban természetesen vallásos voltam, mert elhittem, amit a szüleim mondtak nekem. De nem sokáig, mert aztán elkezdtem gondolkodni, és ezt szerencsére még nem nőttem ki..."
Én fele-fele családban nőttel fel. Apám ateista volt, anyám felszínes hívő (nem járt templomba se). Tehát otthon nem láttam példát, mégis magamtól jártam templomba. Aztán kamasz kor környékén ráhagytam a dolgot, hogy aztán egyetemista kor környékén újra visszatérjek, szintén magamtól. Csak azért meséltem el, hogy lássátok, ilyenre is van példa, és nem csak abból lesz vallásos akit más kiskorátúl így nevelnek.
"Miért teremtett Isten egy szabad akarattal rendelkező lényt, ha tudta, hogy az úgyis meg fogja ezáltal szegni az ő szabályait? Hogy szenvedjen? Mi értelme van ennek? Ráadásul minek teremtette olyan természetes igényekkel, amik épp az ő szabályai megsértésére késztetik? Akkor minek a szabályok? Vagy minek a szabad akarat? A keresztény tanítás szerinti Isten leginkább egy gonosz kisgyerekhez hasonlít, aki kísérletezik a játékszereivel..."
Először az angyalokat teremtette, az volt a teremtés 1.0 :) Erre ők azt hozták fel, hogy nincs szabadságuk és fellázadtak. Ezért amikor minket megteremtett (teremtés 2.0), akkor mi már szabadságot is kaptunk!
"Az eredendő bűnt csak a keresztség törli el, ezáltal lehet azonosulni Jézus áldozatával az egyház tanítása szerint. Tehát aki nincs megkeresztelve, az magán hordozza az eredendő bűnt, nem dicsőülhet meg. Ez megint felveti ugyanazt a problémakört, amit már említettem, hogy mi van azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak erről az egészről."
Ebben az esetben viszont akkor ugyancsak a lelkiismeretet hoznám fel. Az evangélium és a keresztség nem mindenkihez jut el, de lelkiismerete mindenkinek van, max sokan elnyomják. Ezek a körülmények biztosan figyelembe vannak véve haláluk után, másképp nem volna igazságos!
"Egészen kicsi koromban természetesen vallásos voltam, mert elhittem, amit a szüleim mondtak nekem. De nem sokáig, mert aztán elkezdtem gondolkodni, és ezt szerencsére még nem nőttem ki..."
Én fele-fele családban nőttel fel. Apám ateista volt, anyám felszínes hívő (nem járt templomba se). Tehát otthon nem láttam példát, mégis magamtól jártam templomba. Aztán kamasz kor környékén ráhagytam a dolgot, hogy aztán egyetemista kor környékén újra visszatérjek, szintén magamtól. Csak azért meséltem el, hogy lássátok, ilyenre is van példa, és nem csak abból lesz vallásos akit más kiskorátúl így nevelnek.
"Miért teremtett Isten egy szabad akarattal rendelkező lényt, ha tudta, hogy az úgyis meg fogja ezáltal szegni az ő szabályait? Hogy szenvedjen? Mi értelme van ennek? Ráadásul minek teremtette olyan természetes igényekkel, amik épp az ő szabályai megsértésére késztetik? Akkor minek a szabályok? Vagy minek a szabad akarat? A keresztény tanítás szerinti Isten leginkább egy gonosz kisgyerekhez hasonlít, aki kísérletezik a játékszereivel..."
Először az angyalokat teremtette, az volt a teremtés 1.0 :) Erre ők azt hozták fel, hogy nincs szabadságuk és fellázadtak. Ezért amikor minket megteremtett (teremtés 2.0), akkor mi már szabadságot is kaptunk!
"Az eredendő bűnt csak a keresztség törli el, ezáltal lehet azonosulni Jézus áldozatával az egyház tanítása szerint. Tehát aki nincs megkeresztelve, az magán hordozza az eredendő bűnt, nem dicsőülhet meg. Ez megint felveti ugyanazt a problémakört, amit már említettem, hogy mi van azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak erről az egészről."
Ebben az esetben viszont akkor ugyancsak a lelkiismeretet hoznám fel. Az evangélium és a keresztség nem mindenkihez jut el, de lelkiismerete mindenkinek van, max sokan elnyomják. Ezek a körülmények biztosan figyelembe vannak véve haláluk után, másképp nem volna igazságos!