Igazság van a szavaidban, padawan :D Most, hogy ebbe jobban belemélyedtünk, eszembe jutott Gorkijtól az Éjjeli menedékhely. Remek is darab, igazi orosz realista mű és nagyon sokat foglalkozik a hazugság témakörével. A végkifejlet végül is az volt, hogy a hazugság nem lehet eredendően "rossz", mivel a darab során jópár szereplő hazugságokba kapaszkodott, mert ez volt az egyetlen reményük az életben, enélkül már nem lett volna semmijük (a darab végére pedig nem is lesz semmijük). Hogyha a hazugság helyére behelyezzük a hitet (lehet, hogy hazugság, de ahogy mondtad, esélyek vannak), akkor ugyanazt a funkciót tölti be bizonyos embereknél, akiknek lehet, hogy pont ennyi kell, hogy talpra álljanak egy adott helyzetből. Biztos akkor, hogy a hitnek csak káros hatásai vannak, vagy előfordulhat, hogy a káros hatások mellett olyan mértékű előnyt is ad, ami indokolttá teszi a hit fennmaradását az ember szociális evolúciójában? (ugyan ez a helyzet a háborúval, ha pacifista vagy, ha nem, etológiai szempontból a háború az egyik legzseniálisabb találmány)
HeavyCrossnak üzenem: vegyen példát erről a beszélgetésről, hátha később fejlődik a vitakultúrája :P
HeavyCrossnak üzenem: vegyen példát erről a beszélgetésről, hátha később fejlődik a vitakultúrája :P