Azoknak akik nem szoktak tv-t nézni: szeptembertől minden nap lesz tesi óra az iskolákban. Köztudott, hogy huzamosabb szellemi terhelés után a fizikai terhelés felüdítően hat. Ebből a szempontból abszolút pozitív a határozat. Viszont, van-e elég jólképzett tanerőnk az ellátáshoz, vagy még mindig csak a megkeseredett, és semmihez, főleg magához a pszichés neveléshez nem értő emberekből lesznek testnevelés tanárok? Vélemények, emlékek a testnevelés órákról, és a nem enyhén manipulatív filmecskéről?
A csapatjátékok (kézi-, kosárlabda, foci, stb.) természetesen mindig vérre mentek, aminek során a többiek leüvöltötték az ember fejét, ha hibázni merészelt, így az amúgy is alacsony önértékelésem sportügyileg még mélyebbre zuhant. Fő "kedvenceim" a Cooper-teszt, meg az egyéb ilyen elmés felmérések voltak, pl. emlékszem nálunk (elég jól felszerelt, modern iskola volt) olyasféle akadálypályákat is teljesíteni kellett, mint amit az ember filmeken lát a katonák/rendőrök kiképzése során. Ezekre persze a fél iskola odagyűlt, és "Gyerünk G. I. Joe!" kezdetű odaszólások és harsány röhögések közepette bámulták ahogy az ember végigszenvedi magát a pályán...
Szegény tesitanárunk (aki amúgy bírtam, rendes tag volt) mindig vagy kettővel jobb jegyeket adott, csak hogy az az egy szem tesijegy ne húzza le nagyon az egyébként kiváló félévi/év végi átlagomat. :D Egyetlen dolog volt, ami ment, az a kötélmászás. :)
Agyfaszt persze akkor kaptam, mikor elsőéves egyetemistaként szembesültem a ténnyel, hogy nem szabadultam meg ám ezektől, mert négy félévben itt is kötelező volt testnevelésórát felvenni... Ezek után azon már csak csodálkoztam, hogy Phd-képzés során nem kellett kötelező jelleggel futkározni meg úszkálni. :P