Best of Izé

Én is gondoltam már erre. Igazából nem nagy humbug. Az emberi agy olyan, mint egy hiperfejlett számítógép.
Az, hogy ki vagy, az agyad határozza meg. Az őseid javarészt a biológiai tulajdonságaidat határozzák csak meg, a személyiségedet nem, az azon múlik, hogy kik, hol, milyen körülmények között neveltek föl, mi történt veled életed során stb. Ha sikerülne egy agyhoz hasonló számítógépet építeni, valahogy tökéletesen szkennelni a kinyert információt, aztán átültetni a gépbe, akkor lehetségessé válna a halhatatlanság. Egy bizonyos formában. Ha nem pusztítjuk el magunkat időközben, akkor szerintem ezer, de talán még kevesebb idő múlva ez lehetségessé válik. Persze nyilván sok kérdést fölvet. Ugye a kapitalizmust ismerve először a leggazdagabbak juthatnának hozzá, idővel valószínűleg olcsóbbá válna a technológia, de sosem lenne mindenki számára elérhető. Lennének olyanok, akik eleve nem is akarnák ezt, ráerőltetni semmiképp nem lehet senkire, úgyhogy az emberiség mindenképp szétszakad. Már csak az a kérdés, hogy az új androidok mennyire lesznek megosztottak. Nekik elvégre nem kell sem levegő, sem víz, sem étel, hogy életben maradhassanak, így rövid időn belül a pénznek nem lenne értelme. Ha pedig több száz évig élnek, akkor talán érik bennük annyi bölcsesség, hogy ne szakadozzanak szét ellentétes érdekű és ellenséges csoportokra, mint manapság.
Néhány morális kérdést is fölvet ez a dolog. Tegyük föl mindenki halhatatlan lesz ilyen módon, nem lesz tehát szükség új emberekre, nem születnek majd gyerekek stb. Ez azt jelenti hogy az emberiség statikussá válik. Megragadunk majd mondjuk 50 milliárd embernél (évszázadok múlva lesz csak elterjedt a technológia). Persze ez az 50 milliárd a végtelen időben szinte tökélyre fejlesztik tudásukat, révén hogy számítógép agyuk nem felejt, tehát mindenre tökéletesen emlékeznek, de mégis kiveszik minden innováció, minden újdonság. Nem fognak születni új zsenik semmilyen téren. Persze lehet, hogy a régi zsenik továbbélése elegendő ahhoz, hogy ugyanúgy virágozzon és fejlődjön a tudomány és a technika, de a kultúrát talán már jobban érintené ez a változás, vagyis inkább a változás hiánya. A kultúra valószínűleg statikussá válna, új emberek nélkül gyökeret vernek a régi elképzelések, nem születnének új emberek hogy a saját egyéni tapasztalataikat és érzéseiket vigyék be az irodalomba, zenébe, stb. Kétélű fegyver ám ez, egyrészt egy abszolút utópia, másrészt borzalmas disztópia. És akkor még nem is beszéltünk a második emberiségről, a szegényekről és azokról akik nem akarják az örök életet, noha megfizethetnék, az ő kapcsolatukról a halhatatlanokkal... vagy arról hogyan dolgozná föl egy halandóságba született személy a hirtelen halhatatlanságot, vagy hogyan viszonyulnának a világhoz azok a gyerekek, akik ugyan halandónak születtek, de még 1-2 évesen halhatatlanná tették őket... biztos lenne sok olyan ember, aki néhány évszázadon belül megunná a dolgot és véget vetne az életének.
Az egyetlen pozitív dolog talán a vallás eltűnése lenne, ha képesek átültetni egy ember személyiségét egy robotba, akkor szerintem az elegendő bizonyíték ahhoz, hogy nem létezik egy különálló, megfoghatatlan 'lélek' ami az ember személyiségét adja. Na meg mi a helyzet magával az emberrel? Ha letapogatják az agyad és az információt átrakják egy gépbe, akkor kapsz egy gépet, ami azt hiszi, hogy te vagy. De TE nem leszel halhatatlan, mert nincs lélek amit átvihetnének... ott maradnál te, halandón, meg melletted egy android másod. Továbbélne a személyiséged meg minden, de az mégsem te lennél... te ugyanúgy meghalsz...
Esetleg ha egy pár órája, vagy perce elhalálozott ember agyát tapogatnák le, mielőtt még minden információ odavész, akkor az android, amibe átültették az információt, talán érezhetné úgy magát, mintha újjászületett volna.
Lehetetlen elképzelni, mert az nem az a személy, aki meghalt... de azt hiszi magáról, hogy ő korábban húsvér lény volt... bonyolult dolgok ezek.