„Roma Gárda” alakult Pécsen. Daflics „ezredes” - a képen a hajótörött (?) zászlóval - büntetett előéletű, az egyik internetes közösségi portálon adományokat gyűjt szervezete részére, s ott azt írja, hogy a befolyt pénzből akár fegyvereket is venne.
A probléma mint, mindig a fejekben van.
Sok cigányt ismerek, aki dolgoznak és nem is akár hogyan. Becsületesek és próbálnak boldogulni.
Csak elég kevesen élnek, ezzel a hozzá állással. Könnyebb lustálkodni, a rendszert szidni, azt kijátszani meg óbégatni, ha elege van az "eltartóknak". Jobb lenne nekem is ha, havi szinten mondjuk egy húszassal beljebb lennék, mert az államnak annyival kevesebb segélyt kellene kiosztania. No meg a szokásos, reggeli KW-cigi, internet portyám alkalmával, nem egy kopasz, agyonvarrt, börtönviselt játszaná a romák megmentőjét. Komolyan ránézek és "jar jar binks" jut eszembe, ahogy próbál hülyén okosnak látszani...
Nem vagyok öreg, de emlékszem még, amikor a diák volt felelős a kapott érdemjegyért. Nem a tanár. Amikor, ha kaptam egy fülest a tanártól és otthon elpanaszoltam, a másik felét apámtól kaptam, mert ha nekem esnek védjem meg magam. De az ő gyerekétől nem tűri, hogy verekedést kezdeményezzen. És tudjátok mit? Jogos volt.
A középsulimban indítottak felzárkóztató képzést, mert pénzt kaptak érte. Káosz volt. Lopások, verések, lehúzások... a Koleszban, ahol voltam egy nyugodt, jó légkör volt. De amint elkezdték a hátrányos helyzetűeket "felkarolni" meredeken csökkent a színvonal. Ott is megkezdődtek a lopások, lehúzások, rossz hírnév keltése. Akkor összetereltük a delikvens bandát, hogy az igazgató mindenkit vár az 52-esben. Ez volt a tanulószoba. Az ajtó bezár, pofon osztás. Semmiféle rasszista fellépést nem kell elképzelni. Csak pirospozsgás arcokat, és csak azokon akiknek kijárt. Vicces volt az is. Az első pofon után elkezdték feldobálni egymást, hogy ki miben vétkes. Mindegyik olyan arányban kapott, amit megérdemelt. Csak a közösségünket tettük rendbe. Ezt követően bemártottak minket. Az igazgató nagyon mérges volt ránk. De miután világossá vált előtte, hogy mit miért, csak annyit mondott, hogy legközelebb nem egyszerre az összeset.
Sok cigányt ismerek, aki dolgoznak és nem is akár hogyan. Becsületesek és próbálnak boldogulni.
Csak elég kevesen élnek, ezzel a hozzá állással. Könnyebb lustálkodni, a rendszert szidni, azt kijátszani meg óbégatni, ha elege van az "eltartóknak". Jobb lenne nekem is ha, havi szinten mondjuk egy húszassal beljebb lennék, mert az államnak annyival kevesebb segélyt kellene kiosztania. No meg a szokásos, reggeli KW-cigi, internet portyám alkalmával, nem egy kopasz, agyonvarrt, börtönviselt játszaná a romák megmentőjét. Komolyan ránézek és "jar jar binks" jut eszembe, ahogy próbál hülyén okosnak látszani...
Nem vagyok öreg, de emlékszem még, amikor a diák volt felelős a kapott érdemjegyért. Nem a tanár. Amikor, ha kaptam egy fülest a tanártól és otthon elpanaszoltam, a másik felét apámtól kaptam, mert ha nekem esnek védjem meg magam. De az ő gyerekétől nem tűri, hogy verekedést kezdeményezzen. És tudjátok mit? Jogos volt.
A középsulimban indítottak felzárkóztató képzést, mert pénzt kaptak érte. Káosz volt. Lopások, verések, lehúzások... a Koleszban, ahol voltam egy nyugodt, jó légkör volt. De amint elkezdték a hátrányos helyzetűeket "felkarolni" meredeken csökkent a színvonal. Ott is megkezdődtek a lopások, lehúzások, rossz hírnév keltése. Akkor összetereltük a delikvens bandát, hogy az igazgató mindenkit vár az 52-esben. Ez volt a tanulószoba. Az ajtó bezár, pofon osztás. Semmiféle rasszista fellépést nem kell elképzelni. Csak pirospozsgás arcokat, és csak azokon akiknek kijárt. Vicces volt az is. Az első pofon után elkezdték feldobálni egymást, hogy ki miben vétkes. Mindegyik olyan arányban kapott, amit megérdemelt. Csak a közösségünket tettük rendbe. Ezt követően bemártottak minket. Az igazgató nagyon mérges volt ránk. De miután világossá vált előtte, hogy mit miért, csak annyit mondott, hogy legközelebb nem egyszerre az összeset.