Érsekújvár, Dunaszerdahely, Komárom, Kassa. egyedül itt VOLT a magyar lakosság többségben. (persze Kassa esete is kérdéses, ha figyelembe vesszük a jelentős németajkú lakosságát).
Székelyföld azért került végül is Romániához, mert egy szórvány vidékről van szó, amely nincs természetrajzilag összekötve MO-al. Egy ilyen magyar sziget a román tengerben életképtelen lett volna. (lásd Felső Karabah példáját, amely az azerbajdzáni-örmény konfliktus életképtelen szülöttje.)
1910-es magyar népszámlálás adatait felhasználva bemutatok néhányat a panaszolt 64 vármegyéből. Szepes megye(Spi¹): itt 56 százalék szlovák, 22 százalék német és 7 százalék rutén mellett mindössze 11 százalék magyar élt. A szepesi városokban pedig a lakosság felosztása a következő volt: Iglón (Spi¹ská Nová Ves) 33, Lőcsén (Levoèa) 32, Késmárkon (Ke¾marok)21 százalék volt a magyarok aránya, de egyetlen városban sem közelítette még az 50 százalékot sem. A falvakat is magukban foglaló kerületekben sokkal kevesebb: az iglói kerületben 7, a késmárkiban 5, az ólublóiban (Stará ¥ubovòa) 3, a lőcseiben pedig mindössze 2 százalék volt a magyar. A szomszédos Sáros (©ari¹) megyében 59 százalék szlovák, 22 százalék rutén és 5 százalék német mellett 10 százaléknyi magyar élt. Zólyom (Zvolen) vármegyében 12, Turócban (Turiec) 10, Liptóban (Liptov) 5, Trencsénben (Trenèín) 4, Árvában (Orava)3 százalék volt a magyarok aránya. Nézzük a tört MO déli és keleti végeit. Horvátországban mindössze 4 százalék, a nyolc horvát megye közül Verőcében 14, Szerémben 7, Pozsegában 6, Belovár-Körösben 4, de Modrus-Fiuméban 0,9, Zágrábban csak 0,4, Varasdban 0,2, Lika-Krbavában pedig 0,0 százaléknyi magyart találunk. Nézzük, mi volt a helyzet Erdélyben, mert ezzel kapcsolatban különösen sok téveszme terjeng a magyarok körében. A Trianonban Romániának ítélt területen 55 százalék román, 9 százalék német és 2 százalék egyéb, nem magyar népesség mellett 34 százalék volt a magyarok aránya.
Érsekújvár, Dunaszerdahely, Komárom, Kassa. egyedül itt VOLT a magyar lakosság többségben. (persze Kassa esete is kérdéses, ha figyelembe vesszük a jelentős németajkú lakosságát).
Székelyföld azért került végül is Romániához, mert egy szórvány vidékről van szó, amely nincs természetrajzilag összekötve MO-al. Egy ilyen magyar sziget a román tengerben életképtelen lett volna. (lásd Felső Karabah példáját, amely az azerbajdzáni-örmény konfliktus életképtelen szülöttje.)
További adatok a kel link videójában.