Vona: „Véget vetünk a cigánymercik korszakának! Meg fogjuk tőlük kérdezni, hogy kispofám, honnan van a fukszod és a luxusautód. Aki nem tud elszámolni vele, attól el fogjuk kobozni. Aki nem dolgozik, az ne is szüljön gyereket...”
"Nem a büntetés mértékének, hanem a büntetés elkerülhetetlenségének van visszatartó ereje."
Világos, ettől függetlenül a szigorúbb büntetés egy bizonyos ponton túl menően nem bír visszatartó erővel, sőt, csak tovább rontja például az erőszakos bűncselekmények statisztikáit, mert...
"Tehát ha nem végeznek ki érte, akkor már el sem követem?"
Meglepő, de igen. Az Egyesült Államokban több helyütt is jóval súlyosabb büntetéseket szabnak ki erőszakos bűncselekményekért, s ezekben az államokban jóval gyakoribbak például az áldozatokkal járó fegyveres rablások, azon egyszerű oknál fogva, hogy alig van különbség aközött, hogy ha elkapják az illetőt, s hagyott szemtanút vagy pedig sem, ellenben ha nem hagy szemtanút, csökkenti a lebukás kockázatát. S ez csak egyetlen példa, a megbukott drogháború még legalább tucatnyi olyan abszurd helyzetet idézett elő az elmúlt cirka 40 évben, amire például a könnyű drogokat megtűrő Hollandiában ma már nincsenek példák.
"A segélyből élők száma akkor csökkenne, ha segélyből normálisan már nem lehetne megélni, viszont lenne mellette munkalehetőség, amiből meg igen."
Én megfordítanám a helyzetet: sokan éppen azért választják a segélyt, mert bejegyzett munkával sokszor a töredékét sem tudják megkeresni annak az összegnek, amihez segély útján jutnak. A gazdaság fejlesztésével, s a bérek növekedésével hidd el, hogy jelentősen nőni fog az aktív, nem feketegazdaságban dolgozók száma.
"Nem tudok olyan oktatási intézményről Magyarországon, ahol származás alapján választanák külön a cigányokat a magyaroktól."
"A segélyen élősködő bevándorlókkal sikeresen megbirkózó európai államokkal kapcsolatban meg némileg szkeptikus vagyok."
A közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók ügye nem elsősorban szociális, hanem kulturális kérdés. A kelet-európai bevándorlók zöme képes integrálódni, ellenben a muszlimok mindinkább képtelennek mutatkoznak erre.
Világos, ettől függetlenül a szigorúbb büntetés egy bizonyos ponton túl menően nem bír visszatartó erővel, sőt, csak tovább rontja például az erőszakos bűncselekmények statisztikáit, mert...
"Tehát ha nem végeznek ki érte, akkor már el sem követem?"
Meglepő, de igen. Az Egyesült Államokban több helyütt is jóval súlyosabb büntetéseket szabnak ki erőszakos bűncselekményekért, s ezekben az államokban jóval gyakoribbak például az áldozatokkal járó fegyveres rablások, azon egyszerű oknál fogva, hogy alig van különbség aközött, hogy ha elkapják az illetőt, s hagyott szemtanút vagy pedig sem, ellenben ha nem hagy szemtanút, csökkenti a lebukás kockázatát. S ez csak egyetlen példa, a megbukott drogháború még legalább tucatnyi olyan abszurd helyzetet idézett elő az elmúlt cirka 40 évben, amire például a könnyű drogokat megtűrő Hollandiában ma már nincsenek példák.
"A segélyből élők száma akkor csökkenne, ha segélyből normálisan már nem lehetne megélni, viszont lenne mellette munkalehetőség, amiből meg igen."
Én megfordítanám a helyzetet: sokan éppen azért választják a segélyt, mert bejegyzett munkával sokszor a töredékét sem tudják megkeresni annak az összegnek, amihez segély útján jutnak. A gazdaság fejlesztésével, s a bérek növekedésével hidd el, hogy jelentősen nőni fog az aktív, nem feketegazdaságban dolgozók száma.
"Nem tudok olyan oktatási intézményről Magyarországon, ahol származás alapján választanák külön a cigányokat a magyaroktól."
Google hírkeresés, csak ebből a hónapból: http://nol.hu/belfold/20121011-tovabb_forr_az_iskolaugy
"A segélyen élősködő bevándorlókkal sikeresen megbirkózó európai államokkal kapcsolatban meg némileg szkeptikus vagyok."
A közel-keleti és észak-afrikai bevándorlók ügye nem elsősorban szociális, hanem kulturális kérdés. A kelet-európai bevándorlók zöme képes integrálódni, ellenben a muszlimok mindinkább képtelennek mutatkoznak erre.