Vona: „Véget vetünk a cigánymercik korszakának! Meg fogjuk tőlük kérdezni, hogy kispofám, honnan van a fukszod és a luxusautód. Aki nem tud elszámolni vele, attól el fogjuk kobozni. Aki nem dolgozik, az ne is szüljön gyereket...”
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Vona: „Véget vetünk a cigánymercik korszakának! Meg fogjuk tőlük kérdezni, hogy kispofám, honnan van a fukszod és a luxusautód. Aki nem tud elszámolni vele, attól el fogjuk kobozni. Aki nem dolgozik, az ne is szüljön gyereket...”
Megint kiforgatod, amit írtam. Ne a részletekbe kapaszkodj, hanem a lényeget próbáld megérteni.
"Mert egy felelős, felvilágosult, s mindenek előtt emberséges társadalom nem hagyhatja, hogy a rászoruló tagjai nemes egyszerűséggel éhen dögöljenek ha az elcseszett adományozási rendszered esetenként nem válik be."
Ha az "elcseszett adományozási rendszerem" nem válik be, az nem a rendszer hibája, hanem abban az esetben arról van szó, hogy az emberek nem akarnak adományzni. ha pedig nem akarnak, ne kényszerítsük őket. Ez ennyire egyszerű.
Tudom, liberálisként nagyon dívik mások zsebében kotorászni, és mások pénzéből segíteni oylanokat, amit az adott ember (akinek a zsebéből kiveszitek a pénzt és akinek az asztaláról elveszitek ezzel a kenyeret) nem akar adni. De be kellene, hogy lásd, ez igazságtalan.
"S itt már nem csak munkakerülőkről van szó, hanem a gyerekeikről is, akik nem tehetnek arról, hová születtek. Te őket is halálra ítélnéd."
Nem, tévedsz. A gyerekek külön téma ez esetben. Csak nem fejtettem ki.
Mondtam már, hogy részletesen nem írtam le mindent, mert piszok hosszú lenne. ha nagyon kíváncsi vagy rá, leírhatom nagyjából, mert sokminden sokmindennel összefügg. Én komplex rendszerben gopdnolkodom, nem pedig egyes különálló dolgokban.
"tetszik, nem tetszik, ez majd minden eddig elhangzott probléma gyökere."
A probléma gyökere egyáltalán nem ez. Ez csak következmény.
"Baromi egyszerű példa: a gyermekét egyedülállóan nevelő anyuka a belét kidolgozza, s nem tud segíteni a házifeladat megírásában, míg a felsőközéposztálybéli, főiskolát végzett háziasszony gyakorlatilag plusz 4 órás oktatást biztosít otthon az iskolai 6-8 óra mellett"
1. Az, hogy pénzt adsz neki, pár ezer forintot, azzal még nem fog több időt tölteni a gyerekével. A gazdag családból érkező gyerek mindig előnnyel indul, ha tetszik, ha nem. Kapitalizmus van, ahol vannak különbségek. A másik véglet a kommunizmus. Ott nincsenek különbségek. Ha a kommunizmust erőlteted, tedd. De arra az ember egyáltalán nem alkalmas.
Döntsd el, melyiket akarod.
2. Vegyünk akor egy másik példát. Minimálbérből élő család adózik. Így is alig élnek meg. Erre te kiveszed a kezükből az a kevés pénzt is, és utcára kerülnek, csak azért, hogy másokat az általuk megkeresett pénzből etess. Ergo azt a lovat ütöd, amelyik húz. Attól veszel el, aki beilleszkedett a társadalomba, azt teszed tönkre, aki már tett valamit. Aki meg nem tett semmit, az élősködik.
Ez sem nem igazságos, sem nem működőképes.
"A provinciák kizsákmányolása árán. Az európai államok túlléptek az imperilisztikus gazdasági modellen."
LOL :DDDD
Hát persze, túlléptek rajta... Mondd aranyom, te hol élsz? :))
Az, hogy demokratikus-liberális cukrostakonnyal öntöd le a kapitalista világot, az még attól függetlenül a kizsákmányoláson alapszik, ha tetszik neked, ha nem. A lényeg ugyanaz, mint sok ezer éve, csak a módszerek változtak. Ideje lenne felébredned a rózsaszínű álomból, és rácsodálkoznod a valóságra. ;)
Ettől függetlenül - mindegy milyen áron - Róma sikeres volt. És mégsem volt ott szolidaritás. A lényeg ez, kár volt tereléssel próbálkoznod. A lényegre figyelj és ne terelj, ne csúsztass. Úgy könnyebb lesz vitáznunk.
"Kína éppen emiatt áll egy totális politikai átrendeződés, nevezzük nevén: forradalom határán."
Nem tudom, észrevetted-e, mit írtam: Kína mindig azt vette át máshonan, ami kellett neki. kína folyamatosan tud változni, alkalmazkodni, emiatt élnek egy többezer éves birodalomban.
Az, hogy most pár dolgot átvesznek a nyugattól, az csak egy dolog, semmit nem jelent.
Ráadásul a szolidáris felfogást eszükben sincs átvenni, mert még a mai kínai fiatalság sem veszi át. Ők is az "erősebb kutya baszik" elvét követik, mint ahogy követték már több ezer éve is.
Kicsit mélyedj el a kínai gondolkodásmódban, és rájössz, hogy pár kirívó esettől eltekintve őtőlük elég messze áll a szolidáris eszme, és még messzebb az, hogy a szolidaritás címszó alatt hagyják magukat parazitáktól kizsákmányolni.
Náluk a lényeg, hogy tegyél meg mindent, próbálj meg mindent, használ ki mindent, és élj úgy, hogy neked jó legyen, a saját felfogásod szerint. És biza ők nagy ívben tesznek arra, hogy akár milliók puisztulnak éhen nap mint nap. Nem csak az idősebb generáció, hanem a fiatalok is. Náluk nem túl gyakori az, hogy ha valaki gazdag lesz, elkezd adakozni. Úgy van vele, hogy ha valaki szegény, az magának köszönheti, és emiatt nem segíti. Sokkal ritkább köztük az olyan, aki együttérez a rászorulókkal. És még kevésbé vevőek a paraziták eltartására.
"A családalapú támogatás mellett az I. kategóriába tartozó állampolgárok, köztük tartós munkanélküliek és különböző okokból munkaképtelenek részesülnek alapfokú segélyellátásban."
A munkaképtelenek igen, de a munkanélküliek nem. Próbálj pontosítani, úgy jobb.
"A modern társadalmi vívmányokat alapjaiban megtagadó retrográd modellhez való visszatérés pedig nem fejlődés, hanem egy újabb sötét középkor."
Attól, hogy most épp azt gondolod, hogy ez a modern társadalmi vívmány, még korántsem jeletni azt, hogy hosszú távon működőképes. Sőt!
A legegyszerűbb társadalmi berendezkedés, ami mindig is megvolt, az a természet törvényét tükrözte: aki erősebb, az diktál. Ez a kapitalizmus lényege is. Éppen ezért van meg - ha úgy tetszik - évezredek óta (némiképp változó formában). Ha úgy vesszük, valamilyen szinten a feudális ggazdálkodás is a kapitalizmus egy formája volt. Meg az öszses többi is azon alapult. Aki erősebb, gyorsabb, ügyesebb, szebb, jobb, szerencsésebb, az érvényesül, az él jobban. A többi meg rosszabbul. A különbségek néha nagyobbak, néha kisebbek, de folyamatosan megvannak.
És ez így megy a természetben is. Ez az állandó harc a változás alapja. Ezen alapszik a kiválasztódás, a fajok fejlődése, és voltaképpen a mi társadalmunk is.
A mostani liberális maszlag ezzel nagyon szembemegy. Egy olyan dologgal megy szembe, ami évmilliárdok óta frankón működik. Gondolod, hogy az együgyű ember pár évszázad alatt álmodott fantáziája majd jobbat alkot, mint amit a természet évmilliárdok alatt kísérletezett ki? Ne röhögtess már! :)
Két véglet van, mint írtam is fentebb:
- Kommunizmus, ahol mindenki egyenlő. Ez a hangyáknál, méheknél jól működik, mert olyan az életük is. Csak a közösségért élnek, nem magukért.
- Kapitalizmus, ami a legtöbb fajnál megvan. (Kicsit sarkítva képzeld el a kapitalizmust, ne a szó szerinti értelmezését nézd, hanem a lényegét.)
Itt egyének vannak, akik magukért tesznek. Értelemszerűen saját maguk számára a saját életük a legfontosabb. Ha azzal előrébb jutnak, akkor tesznek nagy ívben arra, ha a fajtársuk éppen éhen döglik miattuk. Mint ahogy te is nagy ívben szarsz arra, hogy Afrikában most épp ezalatt az idő alatt hányan döglöttek éhen, vagy hogy éppen ma hányan fagytak meg ma reggelre odakint Budapest utcáin. Ha nem szarnál rájuk, akkor már régen ott élne a kis házikódban az összes hajléktalan. De neked fontosabb az, hogy a családoddal csak te élj azon az X négyzetméteren, mint hogy hányan halnak meg. És ez így természetes az embernél!
Ez a két véglet adott. vagy ezt választod, vagy azt.
A kettő közötti megodlás (kapitalizmusban szolidáris felfogás) csak egy üres maszlag. Amit egyrészt a szegények követlenek (mert azzal többet tudnak harapni a gazdagok által birtokolt vagyonból), meg azok követelik még, akik a szolidáris "segítsünk másokon"-féle képmutató dumával próbálják jónak tettetni magukat.
Értelmetlen dolog, melesleg üres képmutatás is. Ha kapitalizmus van, akor éljünk úgy, ahogy a kapitalizmusban, és ne keverjük bele a "mindenki egyenlő" elvét.
Ez persze nem zárja ki, hogy figyelembe vegyünk valamilyen szinten olyan dolgokat, amelyek ugyan az egyén szempontjából hátránnyal járnak, de a közösség érdekét segítik.
Pláne, hogy a közösség érdeke sokszor az egyén érdeke is!
Erre szolgál az, hogy a gyerekeket segíti a társadalom, mert ők a jövő. Ez egyértelmű. Hiába nem az én gyerekem tanul ott, mégis adok pénzt az iskoláknak, mert valahol talán az én érdekem is.
De ez a felfogás normális, természet törvényeinek megfeleő társadalomban csak odáig terjedhet, ahol az adott egyén érdeke IS, hogy segítse a másikat.
Az általad felvázolt szolidartás nem ebbe esik. Ott paraziták is vannak, akik nem előnyösek a dolgozó egyéneknek, és ez már káros.
Ezért kell(ene) a rendszert átdolgozni, és kiszűrni belőle a parazita réteget. Csak annyit tenni a közösbe, amennyi a bennük élő egyénekérdeke is.
Adni kell az oktatásra, mert az közös érdek.
Adni kell útépítésre, mert az is közös.
Segíteni kel azokat, akiknek ideiglenesen nincs munkájuk (de dolgoznak egyébként), mert ezzel érjük el, hogy megtaláljk a következő munkahelyet, és folytathassák a társadalom számára haszos tevékenyésgüket.
Viszont ki kell szűrni azt, amikor valakit csak azért tartunk el, mert csak!
"Cáfolat? Semmi?"
Majd egyszer kifejtem, ha sok időm lesz, a többivel együtt. Meg ha esetleg érdekel, meg érteni is akarod. Nem egyes dolgokban godnolkodom, hanem - mint írtam is - komplex rendszerben.
Külön-külön egyes dolgok megreformálásával nem lehet eredményt elérni. A dolgok összefüggésben vannak egymással, így sok dolgon kell változtatni ahhoz, hogy rendbejöjjön az egész.