ööö... kicsit félrevisznek azért azok a példák, hogy franciaországba menjen "akárki", és aztán az országot nevezze át XY-nak.
Szerintem pontosan ez a probléma alapja/gyökere. Izraelbe (vagy ha úgy tetszik Palesztínába) nem "akárkik" mentek vissza.
A francia példa talán egy kicsit helytállóbb lenne, ha azt írtad volna, hogy mondjuk kelták szeretnének saját francia államot maguknak, és mondjuk e törekvésük során szembehelyezkednének a római/germán/frank néppel. Az az igazság egyébként, hogy (sajnos) az izraeli-palesztin ellentét nemcsak vallási hátterű. tjunior kolléga meglátása, miszerint "kívülálló" európaiként megmondani a frankót elég valószínűtlen dolog és ha te bármelyik fél pártját fogod, akkor az csakis az ilyen/olyan oldali média eredménye lehet.
Fogjuk már fel, hogy történelmi viszonylatokban nem igazán lehet "olyan, mint..." példákat hozni. Nem sűrűn ismétlődnek ugyanis ilyen helyzetek. Vegyél egy népet, aki többé-kevésbé asszimilálódott Európa sok területén (azért írom, hogy többé-kevésbé, mert hajlamosak az emberek azt gondolni, hogy a koncentrációs táborokban csak földig érő pajeszos, görbeorrú arany- és drágakő-kereskedőket, nagytőkéseket pusztítottak el, holott ez akár csak magyar viszonylatban legalább 400 ezer embert jelent - nos ez ugyanannyira igaz, minthogy a zsidók nem asszimilálódtak), aztán ezt a népet szépen intézményesített módon meggyűlölik, kipusztítják... ha megvan az összetartás bennük és megvan a támogatás 3 legfontosabb pillére (háborúhoz ugyebár 3 dolog kell), akkor miért ne merülhetne fel (jogosan?) az, hogy őshazájukba térjenek vissza?
Te írtad: "a történelem nem csak egy nap" Nem bizony. Nem szeretnék analizáló/szintetizáló történelmi előadásokat tartani (nem is értek hozzá), de néhány dologra rá lehet guglizni bátran:
- Palesztina
- Egységes Izraeli Királyság
- Júdea
- Oszmán birodalom
Szóval én nem állítom, hogy egyszerű helyzet, de próbáljuk magunkat a honfoglalás előtti avarok helyzetébe képzelni. Ha ők ma jogot formálnának a történelmi Magyarország területeire, akkor milyenek lennének az érzéseink?
Szerintem pontosan ez a probléma alapja/gyökere. Izraelbe (vagy ha úgy tetszik Palesztínába) nem "akárkik" mentek vissza.
A francia példa talán egy kicsit helytállóbb lenne, ha azt írtad volna, hogy mondjuk kelták szeretnének saját francia államot maguknak, és mondjuk e törekvésük során szembehelyezkednének a római/germán/frank néppel. Az az igazság egyébként, hogy (sajnos) az izraeli-palesztin ellentét nemcsak vallási hátterű. tjunior kolléga meglátása, miszerint "kívülálló" európaiként megmondani a frankót elég valószínűtlen dolog és ha te bármelyik fél pártját fogod, akkor az csakis az ilyen/olyan oldali média eredménye lehet.
Fogjuk már fel, hogy történelmi viszonylatokban nem igazán lehet "olyan, mint..." példákat hozni. Nem sűrűn ismétlődnek ugyanis ilyen helyzetek. Vegyél egy népet, aki többé-kevésbé asszimilálódott Európa sok területén (azért írom, hogy többé-kevésbé, mert hajlamosak az emberek azt gondolni, hogy a koncentrációs táborokban csak földig érő pajeszos, görbeorrú arany- és drágakő-kereskedőket, nagytőkéseket pusztítottak el, holott ez akár csak magyar viszonylatban legalább 400 ezer embert jelent - nos ez ugyanannyira igaz, minthogy a zsidók nem asszimilálódtak), aztán ezt a népet szépen intézményesített módon meggyűlölik, kipusztítják... ha megvan az összetartás bennük és megvan a támogatás 3 legfontosabb pillére (háborúhoz ugyebár 3 dolog kell), akkor miért ne merülhetne fel (jogosan?) az, hogy őshazájukba térjenek vissza?
Te írtad: "a történelem nem csak egy nap" Nem bizony. Nem szeretnék analizáló/szintetizáló történelmi előadásokat tartani (nem is értek hozzá), de néhány dologra rá lehet guglizni bátran:
- Palesztina
- Egységes Izraeli Királyság
- Júdea
- Oszmán birodalom
Szóval én nem állítom, hogy egyszerű helyzet, de próbáljuk magunkat a honfoglalás előtti avarok helyzetébe képzelni. Ha ők ma jogot formálnának a történelmi Magyarország területeire, akkor milyenek lennének az érzéseink?