A HírTV-nek adott interjúban Dr. Czeizel Endre kimondja, hogy a romák körében 16-szor gyakoribbak az unokatesetvér házasságok, mint a magyaroknál és ezért van sok fogyatékos roma. Erre a fúj a fősodratú média már hetek óta.
"Czeizel több alkalommal is elismerte, hogy éppen a szegregáció/elszigeteltség miatt képtelenség kulturális tényezőként értelmezni az integrációs hajlandóságot, illetve az integrációs programok sikerességét."
Igen, ez valóban ellentmondás, de Czeizel tévúton jár. Az integrációs hajlandóság ugyanis a nem elszigetelt településeken is relatíve alacsony, és ezt ő ezek szerint nem vizsgálta (mondjuk tekintve, hogy nem kultúrantropológus/szociológus, ez nem is dolga). És innéttől kultúrális vonalon is lehet vizsgálni a kérdést.
" A kultúra nem inherens sajátossága az embernek, illetve a közösségnek, különösen nem a társadalom viszonyában."
És? Ettől függetlenül az adott kultúra, amiből az egyén származik még simán okozhat szegregálódást, vagy problémát az integrálódás során. Lásd a bevándorlók által kialakított mikroközösségek Európában, illetve a cigányság pár évtizeddel ezelőttig még szabadon gyakorolható szokásai, melyeket bizony napjainkban okoznak problémát. A kultúra természetesen nem kizárólagos oka a problémáknak, de benne van a képletben.
"Mii sem igazolja ezt jobban, mint hogy a hasonlóan zárvány jelleget felmutató magyarlakta kistelepülésekben ugyanolyan arányokat mutat a belterjesség, mint egy szegregált cigányközösségekben."
Erről kérnék egy forrást, ha lehetséges. Ugyanakkor a megfogalmazásod sokatmondó, hiszen magyarlakta zárványtelepüléseket írsz, illetve a cigányság esetén szegregált közösségeket (amelyek lehetnek akár egy nagyvárosban is).
"Amennyiben közösségi berendezkedés mentén arányosítunk, az etnikai tényező jelentősége elhanyagolhatóvá válik."
Csak akkor ha kizárólag zárványtelepüléseket vizsgálsz, ez esetben viszont a kutatás téves eredményt adhat. Érdemes megnézni a cigány közösségek belterjességét olyan vidéki településeken is, amelyek nem zsákfalvak. A tendencia drasztikus csökkenést fog mutatni természetesen, de bizonyos jegyei ugyanúgy megmaradnak (pl 13 évesen már otthagyják az iskolát, mert szülni mennek, néha még apu veszi el a lány szüzességét, stb).
Igen, ez valóban ellentmondás, de Czeizel tévúton jár. Az integrációs hajlandóság ugyanis a nem elszigetelt településeken is relatíve alacsony, és ezt ő ezek szerint nem vizsgálta (mondjuk tekintve, hogy nem kultúrantropológus/szociológus, ez nem is dolga). És innéttől kultúrális vonalon is lehet vizsgálni a kérdést.
" A kultúra nem inherens sajátossága az embernek, illetve a közösségnek, különösen nem a társadalom viszonyában."
És? Ettől függetlenül az adott kultúra, amiből az egyén származik még simán okozhat szegregálódást, vagy problémát az integrálódás során. Lásd a bevándorlók által kialakított mikroközösségek Európában, illetve a cigányság pár évtizeddel ezelőttig még szabadon gyakorolható szokásai, melyeket bizony napjainkban okoznak problémát. A kultúra természetesen nem kizárólagos oka a problémáknak, de benne van a képletben.
"Mii sem igazolja ezt jobban, mint hogy a hasonlóan zárvány jelleget felmutató magyarlakta kistelepülésekben ugyanolyan arányokat mutat a belterjesség, mint egy szegregált cigányközösségekben."
Erről kérnék egy forrást, ha lehetséges. Ugyanakkor a megfogalmazásod sokatmondó, hiszen magyarlakta zárványtelepüléseket írsz, illetve a cigányság esetén szegregált közösségeket (amelyek lehetnek akár egy nagyvárosban is).
"Amennyiben közösségi berendezkedés mentén arányosítunk, az etnikai tényező jelentősége elhanyagolhatóvá válik."
Csak akkor ha kizárólag zárványtelepüléseket vizsgálsz, ez esetben viszont a kutatás téves eredményt adhat. Érdemes megnézni a cigány közösségek belterjességét olyan vidéki településeken is, amelyek nem zsákfalvak. A tendencia drasztikus csökkenést fog mutatni természetesen, de bizonyos jegyei ugyanúgy megmaradnak (pl 13 évesen már otthagyják az iskolát, mert szülni mennek, néha még apu veszi el a lány szüzességét, stb).