"A marihuána (THC = tetra-hidrocannabinol) egy kifejezetten erőteljes, kellemes érzetet biztosító, mérgező anyag. Hatással van a központi idegrendszerre, megváltoztatja és károsítja az agysejteket, amelyek kontrollálják a gondolkodást, az érzelmeket, az örömérzetet, a koordinációt, a hangulatot és a memóriát. A „fű” szintén károsítja az agyalapi mirigyet, amely szabályozza az éhség- és szomjúságérzetet, a vérnyomást, a szexuális viselkedést. A marihuána hatóanyaga már kis mértékű fogyasztása esetén is felgyülemlik az agyban található idegsejtek között lévő mikroszkopikus szabad helyeken (szinapszisok). Ez az elzáródás lassítja és csökkenti a kritikus információármalást az agyban – így pl. a test jelzései nem jutnak el a megfelelő helyre, vagy hamis jelzések továbbítódnak. A marihuána-fogyasztónál gyakori tünet a megnövekvő éhség- és szomjúságérzet, vizelési inger. Ugyanakkor sérül az észlelési (percepciós) képesség is, ezért gyakran fellépnek többek között vizuális, audio természetű hallucinációk is. Hosszú távú használata során a marihuána fiziológiás hatására az agy megszünteti azon kémiai anyagok termelését, amelyek a jó közérzetet, a harmónia, kiegyensúlyozottság természetes érzetét okozzák, így a fogyasztónál egy bizonyos rendszeresség nyomán kialakul a lelki (érzelmi) függőség után a kémiai függőség. A marihuána-függővé vált személy elveszti az észlelés, gondolkodás és a valóságlátás eredeti minőségét, szellemileg és lelkileg leépül. A marihuána fogyasztón elhatalmasodik a fogalmak és gondolatok alkotásának nehézsége, mérlegelését nehezíti a gyenge koncentráció, a természetes motivációk elvesztése. Mindennapjait a széles hangulatingadozás, agresszió és ellenséges viselkedés, valamint a depresszió, szorongás és paranoia teszik pokollá. A mariuhána tipikus fogyasztása irritációja folytán növeli a gége- és nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. Füstje jelentős károsodást és pusztítást okoz a tüdőben, így csökken a tüdő oxigénhozó és szén-dioxid eltávolító képessége. Lerakódásai elősegítik a hörgők begyulladását, megvastagodását és a nagyobb mértékű nyálkaképződését, amelynek hatására keskenyebbé válnak a légutak. A marihuána füstje kétszer annyi kátrányt tartalmaz, mint a hagyományos cigarettafüst ezáltal nagyobb mértékben növeli a tüdőrák, a tüdőgyulladás, és fertőzés kialakulásának kockázatát. Mára a kutatások igazolták, hogy növekedésben, fejlődésben, az energiaszint stabil fenntartásában és a szaporodásban szerepet játszó mirigyek, szervek és hormonok hálózatát is károsítja a marihuána (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, gyomor, nyombél, hasnyálmirigy, mellékvese, here, petefészek). Ezek mellett rombolja az immunrendszer azon képességét, hogy megvédje magát és a testet a támadó baktériumok, vírusok, kémiai anyagok, idegen részecskék, paraziták, gombák, egyéb mikororganizmusok és fertőzések ellen, valamint csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy védje a testet és megakadályozza a burjánzó (rákos) sejtek növekedését. Közvetlenül károsítja a gerincvelőt és a belső elválasztású mirigyeket. A marihuána használata csökkentheti és károsíthatja a spermákat, azok számát és sebességét, valamint a szexuális vágyat. A nőknél a petesejtet károsítja, negatívan befolyásolja a peteérést, megzavarja a menstruációs ciklust és megváltoztatja a hormonszintet. A terhesség alatti rendszeres fogyasztás csökkentheti a születéskori testsúlyt és a magzati alkoholfogyasztásos szindrómához hasonló fejlődési rendellenességeket eredményezhet (túl kicsi fej, elégtelen növekedés és fejlődés). A marihuána és származékai fogyasztásának pedig a legújabb ismereteink szerint károsíthatja a kromoszómákat, amelynek eredményeképpen a sejtek rendellenesen működnek, és torzul az örökítőanyag-állomány is."
"A marihuána (THC = tetra-hidrocannabinol) egy kifejezetten erőteljes, kellemes érzetet biztosító, mérgező anyag. Hatással van a központi idegrendszerre, megváltoztatja és károsítja az agysejteket, amelyek kontrollálják a gondolkodást, az érzelmeket, az örömérzetet, a koordinációt, a hangulatot és a memóriát. A „fű” szintén károsítja az agyalapi mirigyet, amely szabályozza az éhség- és szomjúságérzetet, a vérnyomást, a szexuális viselkedést. A marihuána hatóanyaga már kis mértékű fogyasztása esetén is felgyülemlik az agyban található idegsejtek között lévő mikroszkopikus szabad helyeken (szinapszisok). Ez az elzáródás lassítja és csökkenti a kritikus információármalást az agyban – így pl. a test jelzései nem jutnak el a megfelelő helyre, vagy hamis jelzések továbbítódnak. A marihuána-fogyasztónál gyakori tünet a megnövekvő éhség- és szomjúságérzet, vizelési inger. Ugyanakkor sérül az észlelési (percepciós) képesség is, ezért gyakran fellépnek többek között vizuális, audio természetű hallucinációk is. Hosszú távú használata során a marihuána fiziológiás hatására az agy megszünteti azon kémiai anyagok termelését, amelyek a jó közérzetet, a harmónia, kiegyensúlyozottság természetes érzetét okozzák, így a fogyasztónál egy bizonyos rendszeresség nyomán kialakul a lelki (érzelmi) függőség után a kémiai függőség. A marihuána-függővé vált személy elveszti az észlelés, gondolkodás és a valóságlátás eredeti minőségét, szellemileg és lelkileg leépül. A marihuána fogyasztón elhatalmasodik a fogalmak és gondolatok alkotásának nehézsége, mérlegelését nehezíti a gyenge koncentráció, a természetes motivációk elvesztése. Mindennapjait a széles hangulatingadozás, agresszió és ellenséges viselkedés, valamint a depresszió, szorongás és paranoia teszik pokollá. A mariuhána tipikus fogyasztása irritációja folytán növeli a gége- és nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát. Füstje jelentős károsodást és pusztítást okoz a tüdőben, így csökken a tüdő oxigénhozó és szén-dioxid eltávolító képessége. Lerakódásai elősegítik a hörgők begyulladását, megvastagodását és a nagyobb mértékű nyálkaképződését, amelynek hatására keskenyebbé válnak a légutak. A marihuána füstje kétszer annyi kátrányt tartalmaz, mint a hagyományos cigarettafüst ezáltal nagyobb mértékben növeli a tüdőrák, a tüdőgyulladás, és fertőzés kialakulásának kockázatát. Mára a kutatások igazolták, hogy növekedésben, fejlődésben, az energiaszint stabil fenntartásában és a szaporodásban szerepet játszó mirigyek, szervek és hormonok hálózatát is károsítja a marihuána (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, gyomor, nyombél, hasnyálmirigy, mellékvese, here, petefészek). Ezek mellett rombolja az immunrendszer azon képességét, hogy megvédje magát és a testet a támadó baktériumok, vírusok, kémiai anyagok, idegen részecskék, paraziták, gombák, egyéb mikororganizmusok és fertőzések ellen, valamint csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy védje a testet és megakadályozza a burjánzó (rákos) sejtek növekedését. Közvetlenül károsítja a gerincvelőt és a belső elválasztású mirigyeket. A marihuána használata csökkentheti és károsíthatja a spermákat, azok számát és sebességét, valamint a szexuális vágyat. A nőknél a petesejtet károsítja, negatívan befolyásolja a peteérést, megzavarja a menstruációs ciklust és megváltoztatja a hormonszintet. A terhesség alatti rendszeres fogyasztás csökkentheti a születéskori testsúlyt és a magzati alkoholfogyasztásos szindrómához hasonló fejlődési rendellenességeket eredményezhet (túl kicsi fej, elégtelen növekedés és fejlődés). A marihuána és származékai fogyasztásának pedig a legújabb ismereteink szerint károsíthatja a kromoszómákat, amelynek eredményeképpen a sejtek rendellenesen működnek, és torzul az örökítőanyag-állomány is."