Feltétel nélküli alapjövedelemIdealisztikus zsákutca vagy törvényszerű állomása a XXI. század gazdasági folyamatainak?
A film készítői német gazdasági szakembereket szólaltattak meg a témában. Annyi biztos, hogy mind az akadémiai, mind pedig a köz-, illetve magánszférában dolgozó közgazdászok körében az egyik legvitatotabb kérdéssé vált az utóbbi néhány évben.
Bónusz: Értékalapú gazdaság, avagy miért ne érvényesülhetnének a belső vállalati menedzsment és marketing több évtizedes paragigmáját jelentő alapelvek a nemzet- és világgazdaságban?
1. Szocialista forradalom? Hát mondd, Kínában Mao mi a frászt csinált évekig?
2. Olcsó munkaerő? Miért, Afrikában mennyit keres egy átlagmunkás? Ne mondd már, hogy ott nincs olcsó munkaerő. Épp hogy ott talán még olcsóbb lenne.
3. Biztonsági előírások hiánya? Mutass már Afrikában egyetlen komolyan vett biztonsági előírást! :)
Tehát a kettő között olyan nagy különbség nincs, ha a fentieket nézzük.
Ami különbség van, az két dolog:
- Emberek gondolkodásmódja.
- Kínába nem segélyeket vittek, nem szolidáris maszlaggal felruházott majmok mentek oda, hanem befektettek. Igen, a saját hasznuk érdekében, és nem az volt a céljuk az európai befektetőknek, hogy Kínában ettől olyan húdejó legyen az éleszínvonal. Hanem az, hogy nekik jó legyen. Mégis javul Kínában az életminőség, és bár még mindig sok millióan vannak mélyszegénységben, azért egyre nagyobb arányban élnek jól ott az emberek. Lehet, nem a szolidáris "adjunkmindenkinek" megoldás a célravezető? Lehet ám.
Afrikában is próbáltak befektetni, de ott valamiért nem jött be annyira. Ahogy a cikkben is írja a srác, a kínai befektető a munkaerőt is Kínából viszi. Mert a kínai megszokta, hogy akkor lesz pénze, ha dolgozik érte. Az afrikainak ez ismeretlen.
Ugyanez megvan minden nép esetében, csak más-más mértékben. Ha csak adsz neki, akkor nem kényszeríted rá arra, hogy tegyen önmagáért. Ha nem adsz neki, akkor viszont rákényszerül.