
Idealisztikus zsákutca vagy törvényszerű állomása a XXI. század gazdasági folyamatainak?
A film készítői német gazdasági szakembereket szólaltattak meg a témában. Annyi biztos, hogy mind az akadémiai, mind pedig a köz-, illetve magánszférában dolgozó közgazdászok körében az egyik legvitatotabb kérdéssé vált az utóbbi néhány évben.
Bónusz: Értékalapú gazdaság, avagy miért ne érvényesülhetnének a belső vállalati menedzsment és marketing több évtizedes paragigmáját jelentő alapelvek a nemzet- és világgazdaságban?
(Bár szerintem nem fog menni, de hátha.)
Teszek fel pár kérdést. ha ezekre tudsz értelmesen, csúsztatzás és terelés nélkül, a kérdés lényegi részét érintve válaszolni, akkor felőlem vitázhatunk rendesen.
(Ráadásul mindenek előtt megjegyzem, hogy a forgalmi adón alapuló gazdaság részemről is teljesen okésnak tűnik. A többkulcsos adórendszer, mint ahogy a jövedelemadó maga is, nem túl szerencsés az én nézőpontomból sem.)
Lássuk tehát a kérdéseket.
1. Hogyan vezetnéd be a rendszert, milyen lépésekben? Nagyjából mennyi időt látsz szükségesnek ahhoz, hogy a rendszer már működjön?
2. Szerinted nagyjából mekkkora lenne az ideális garantált alapjövedelem itt Magyarországon? (Nettó forintban, a mostani árakhoz viszonyítva.)
Ez az összeg konkrétan kiknek járna? Mindenkinek, vagy csak 18 év felett, stb?
3. Szerinted mekkora lenne az ehhez szükséges ÁFAkulcs, ami képes a rendszert megtartani? (Értelemszerűen más adónemek kilőve a videó alapján. Persze ha más ötleted van az adórendszerről, azt is nyugodtan kifejtheted.)
4. Mit tennél azzal a réteggel, amelyik az elvárással ellentétben mégsem tenne be semmit a közösbe? (Itt most ne a réteg mértékéről beszéljünk, mert szerintem te is elfogadod, hogy lenne ilyen réteg, csak az említett mértékben tér el a véleményünk. Teszem azt, ha 1-2% lenne, azokkal szemben alkalmaznál-e valamit, tennél-e a jelenség ellen valamit, és ha igen, mit?)
5. Mit tennél akkor, ha a fantasztikus statisztikák és tanulmányok ellenére valami különös módon mégsem lenne hajlandó dolgozni az emberek egy tetemes része (legyen mondjuk 20-25%), és csak ülne a babérjain a felvett jövedelemből?
6. Hogyan kezelnéd a más országokból átvándorló embereket, akik a magasabb állandó jövedelem miatt települnének be a gazdagabb államokba (vagy esetleg pont ezen okból kifolyólag a gazdagabb országban szülné meg a gyerekét, lásd USA)?
7. Hogyan kezelnéd azokat az embereket, akik a gazdagabb országban veszik fel az állandó jövedelmüket (onnan kapják a pénzt), de ennek ellenére nem ott költenék el, hanem egy szegényebb államban. (Tehát a vásárlásból eredő adójukkal nem azt az államot támogatnák, amelyik egyébként adja nekik ezt a jövedelmet. Teszem azt a német idejönne hozzánk, és itt költené el a Németországban kapott magasabb jövedelmét, egyfajta "vásárlási turizmushoz" hasonló megodlással.) Esetleg még érdekelne, hogy az ebből eredő korrupciót hogyan kezelnéd, milyen módszerekkel.
8. Mit tennél, ha kiderülne, hogy a rendszer mégsem működik, és a társadalom nagy része (50% felett) nem hajlandó mégsem dolgozni (lásd gazdag arab államok). Hogyna oldanád meg az így létrejött gazdasági válságot, és hogyan magyaráznád el annak az embertömegnek, akik már feltétel nélküli jövedelemből élnek, hogy mostantól mégsem jár nekik, és újra dolgozniuk kell a megélhetésért?
Ha lehet, indokold majd a válaszokat a saját szavaiddal.
Lássuk, sikerül-e.