Best of Izé

Tönkretenni a környezetet és egymást? Lehet, ez lesz a vége. De akkor nem alkalmazkodtunk megfelelően. Csak rajtunk áll, hogy tudunk-e alkalmazkodni, hogy megfelelően felismerjük-e a saját érdekeinket. Ha nem, kipusztulunk. De senki nem fog megsiratni minket, mint ahogy mi sem sirattunk senkit, mikor kipusztult. Az élet megy tovább, akár függetlenül tőlünk is.

Évmilliárdok óta működik az a rendszer, amiben élünk és ahogyan élünk. Az erősebb, az alkalmazkodóképesebb, a hatékonyabb él és szaporodik. A többi elbukik és elpusztul, teret engedve az erősebbnek.
Amikor azt mondjuk, demokrácia van, akkor a többség hatalma, a többség ereje kényszeríti rá az akaratát a kisebbségre. Olyankor ők alkalmazkodtak jobban. Amikor diktatúra van, akkor ez fordítva van. De a lényeg azonos: aki erősebb, aki alkalmazkodóképesebb, aki rá tudja kényszeríteni az akaratát a másikra, az fog érvényesülni. Ez az élet rendje, így ment évmilliárdokon át, így ment most is, és így fog menni ezután is. Kaparhatunk és erőlködhetünk, hogy ez ne így legyen, de így lesz. Az, hogy közben a társadalmunkat minek nevezzük, vagy hogy épp mi az aktuális agymenésünk, az huszadrangú dolog. Az, hogy a szegények azt gondolják, hogy mindenkinek egyenlőnek kell lennie, csak azért, hogy ezzel szerezzék meg a gazdagok vagyonát, az is csak egy melékes jelenség. Az, hogy a gazdagok azt gondolják, hogy hatalmukba kerítik a világot örök időkre, az is csak egy múló állapot.
Megideológizálhatjuk, leönthetjük cukros takonnyal, próbálhatunk alakítani rajta, kitalálhatunk különféle utópiákat, amiylet csak akarunk. De ezt a törvényt nem tudjuk megdönteni, ha a fejünk tetejére állunk sem.
Minden változik. Az élőlények próbálnak alkalmazkodni, és emellett folyamatos a harc köztük az érvényesülésért. Születnek időszakos szövetségek akár egyedek, akár csoportok, akár fajok között is. Utána az is elmúlik, ahogy változnak a dolgok.

Ez mozgatja a világot, már több milliárd év óta - láthatóan remekül. Minket is ez mozgat.
Minden egyes ember élni akar. Minden ember szaporodni akar. Minden ember azt akarja, hogy az ő felfogása érvényesüljön, hogy ő alakítsa a világot. Minden ember saját magának akar jót. Minden ember valamilyen téren többet akar, mint ami neki éppen van. Minden ember önző.
Ezért sem mondhatjuk, hogy egyenlőek vagyunk. Mert van, aki okosabb, van, aki ügyesebb, van, aki erősebb. Van, aki ehhez alkalmazkodik jobban, és van, aki máshoz. Nem vagyunk egyformák, éppen ezért a juttatásaink sem kell, hogy egyformák legyenek. Aki erősebb, ügyesebb, okosabb, alkalmazkodóképesebb, az többet érdemel. Ha máshogy nem, hát a hatalma jogán.
Így megy nálunk embereknél, és így megy minden más fajnál is.

Az élet túlélt már sok ezer évig tartó jégkorszakokat, meteorbecsapódásokat, földrengéseket, kontinensnyi méretű tüzeket, óriási áradásokat, gigantikus méretű tűzhányók kitöréseit. És még mindig itt van, folyamatosan változik, harcol és alkalmazkodik.
Ez a modell működött több milliárd éven keresztül, és semmi nem tudta kipusztítani.
Kik vagyunk mi, hogy azt gondoljuk, hogy jobbat tudunk ennél alkotni?