Hmm... már régen tanultam ezeket az igaz, lehet összekevertem dolgokat, viszont a "túlszaporodásos" dolog mellett kitartok, ezt egyetemen sokat tanultam: megfelelő körülmények mellet (sok kaja, kevés versenytárs, megfelelő klíma stb.) a populáció növekedésnek indul, az egyedszáma túlhalad a környezet eltartóképességén (gradáció), majd az alá csökken(degradáció), megint túlhalad, megint alácsökken és végül beáll egy egyensúly az egyedszámban az eltartó képesség körüli kis oszcillációval. A másik változat, amikor a gradáció után rohamosan csökken az egyedszám a kihalási küszöb közeléig, és onnan egy idő múlva újra emelkedik. Én így emlékszem, viszont a szaporodási stratégiák már picit homályosak voltak, biztosan neked van igazad. :D
Nem azt mondtam, hogy a stresszre reagál túlszaporodással, pont ellenkezőleg, az ideális körülményekre! Végül is, ha a populáció egyedszámát tekinted, amit te írtál az r stratégákról, és amit én, az ugyanaz, csak máshogy közelítjük:
az r stratéga rengeteg utódot nemz=megnő az egyedszám (gradáció), majd valami miatt (legyen az élelem, kompetítor faj, ragadozó, stb.) csak kevés éli meg a felnőttkort=lecsökken az egyedszám(degradáció).
Nem vagyok ökológus, te biztosan jobban tudod, én mér régebben tanultam ezeket, viszont ez jó kis emlékeztető volt. :)
Nem azt mondtam, hogy a stresszre reagál túlszaporodással, pont ellenkezőleg, az ideális körülményekre! Végül is, ha a populáció egyedszámát tekinted, amit te írtál az r stratégákról, és amit én, az ugyanaz, csak máshogy közelítjük:
az r stratéga rengeteg utódot nemz=megnő az egyedszám (gradáció), majd valami miatt (legyen az élelem, kompetítor faj, ragadozó, stb.) csak kevés éli meg a felnőttkort=lecsökken az egyedszám(degradáció).
Nem vagyok ökológus, te biztosan jobban tudod, én mér régebben tanultam ezeket, viszont ez jó kis emlékeztető volt. :)