Amit írsz az oszcillációról az egy ideális versenytárs nélküli populációval fordulhat csak elő, melynek az ökológiai élettere végtelen (fundametális niche). Ha ideálisak a körülmények egy valódi tehát nem idealisztikus populáció nem fog exponenciálisan növekedni majd pedig miután túlfogyaszt akkor visszaesni létszámát tekintve. Rengeteg tényező befolyásolja a létszám alakulását és ezek közül csak egy a predáció (ahol viszont reálisan előfordul oszcillálció: Lotka-Volterra modell). Tehát ahogy írtad hogy ideálisak a körülmények és túlfogyaszt a populáció az nem fodulhat elő, mert a túlprodukciót mindig limitálja egy másik az önnön populáción kívüli tényező példának okáért a predáció, tehát mondhatni az alapállapot az egyensúly amely limitáción keresztül valósul meg ugyan de nem a környezet eltartóképességének limitációján hanem különböző populációk életterének kapcsolódásából kialakuló limitáción keresztül, tehát az egyedszám mindig kordában van tartva. Ettől csak akkor térhet el ha a limitáló niche nincs többet (pölö: elpusztul egy kompetítor populáció, vagy elvándorol).
Amit írtál ott nem tüntetted fel hogy ideálisak a körülmények csak annyit hogy túlszaporodás, így én azt vettem alapul hogy esetleg a stresszre írod a túlszapororulatot (nekem azért tűnt logikusnak, mert vannak akik ezt gondolják, de ideális körülményekre egy valós populáció soha nem reagál túlszaporodással, egyébként stresszre sem, mert a populációnak nincs maga felé irányuló saját limitációja, létszáma és produkciója egy sok tényező által kordában tartott gépezet). Egy kétdimenziós populációdinamikai modellben ahol az 'x' tengely a létszám (N), és az 'y' pedig a környezet eltartóképessége (F), megállná a helyét a gondolatot, de olyan reálisan nincs csak a tankönyvekben, azokban is csak azért hogy megértsük a létszám és a környezet eltartóképessége közötti kapcsolatot.
Amit írtál ott nem tüntetted fel hogy ideálisak a körülmények csak annyit hogy túlszaporodás, így én azt vettem alapul hogy esetleg a stresszre írod a túlszapororulatot (nekem azért tűnt logikusnak, mert vannak akik ezt gondolják, de ideális körülményekre egy valós populáció soha nem reagál túlszaporodással, egyébként stresszre sem, mert a populációnak nincs maga felé irányuló saját limitációja, létszáma és produkciója egy sok tényező által kordában tartott gépezet). Egy kétdimenziós populációdinamikai modellben ahol az 'x' tengely a létszám (N), és az 'y' pedig a környezet eltartóképessége (F), megállná a helyét a gondolatot, de olyan reálisan nincs csak a tankönyvekben, azokban is csak azért hogy megértsük a létszám és a környezet eltartóképessége közötti kapcsolatot.