Én kb. 13 éves koromig átosontam éjjel odabújni szüleimhez, mikor felébredtem, mert féltem és nem tudtam visszaaludni. (Mindig is rossz alvó voltam, amióta az eszemet tudom, minden éjjel felébredek 2-3x minimum.)
És mindez azért, mert kb. 11 évesen is twin peaks-et, UFO-s baromságokat néztem, és azok vagy valamilyen szörnyszülöttek képei ugrottak be rögtön, amiktől akkor mikor néztem őket nem féltem, de egyedül a sötét szobában egy nagy házban egy csendes faluban (ahol azóta is lakom) éjjel, már igen.
Összehasonlíthatjuk ezt a poént azzal, hogy valakire ráesik egy teve és mondjuk belehal, de szerintem nincs értelme... Egy kisgyereknek szánva ez a vicc, durva vicc... Ez az én véleményem.
Ha ezen őszintén nem sikerült nevetnem, nem álszentség. Ha nevettem, de azt mondom, hogy jaj, milyen bunkóság, akkor az az. Szerintem.
Hát ez elég hülye vicc...
És mindez azért, mert kb. 11 évesen is twin peaks-et, UFO-s baromságokat néztem, és azok vagy valamilyen szörnyszülöttek képei ugrottak be rögtön, amiktől akkor mikor néztem őket nem féltem, de egyedül a sötét szobában egy nagy házban egy csendes faluban (ahol azóta is lakom) éjjel, már igen.
Összehasonlíthatjuk ezt a poént azzal, hogy valakire ráesik egy teve és mondjuk belehal, de szerintem nincs értelme... Egy kisgyereknek szánva ez a vicc, durva vicc... Ez az én véleményem.
Ha ezen őszintén nem sikerült nevetnem, nem álszentség. Ha nevettem, de azt mondom, hogy jaj, milyen bunkóság, akkor az az. Szerintem.