1. Szegénységet, tudatlanságot és kulturálatlanságot együtt említettem, tudatosan, ugyanis összefüggenek. Ha szegény vagy, tanulatlan, és a környezetedben azt látod, hogy az emberek ezen nem tanulással, hanem lopással akarnak változtatni, akkor szinte törvényszerű, hogy te is ide fogsz sodródni ebben a környezetben.
Természetes, hogy egy egyszerű, "tisztes szegénységben" élő, de amúgy kulturált neveltetésű embernél más a helyzet.
2. Innentől összefoglalva, általában: A cigányság jelentős része ma szegény, iskolázatlan, és olyan emberek között nevelkedik fel, akik a társadalom számára nem elfogadható magatartásformákat művelnek. Magyarul lopnak, csalnak, hazudnak. Nyilván ezt valakinek valamikor el kellett kezdeni, de az is nyilvánvaló, hogy ez sokkal régebbi folyamat, mint a cigánybűnözés fogalma.
Namármost egyrészt aki 40-50 évesen ilyen körülmények között él, azt te már nem fogod megváltoztatni. Másrészt viszont ha a csoport következő generációja is ilyen körülmények között nő fel, akkor ugyanúgy fog viselkedni.
A cigány gyerek nem születik bűnelkövetővé, hanem a neveltetése és a környezetében látott viselkedésformák miatt válik azzá, ezt kellene belátni.
A kormányzati dilemma ott kezdődik, hogy a mindenkori államvezetésnek két ellentétes elvárásnak kell megfelelnie: egyrészt gondoskodnia kell minden állampolgáráról (beleértve a cigányokat is) másrészt viszont kezelnie kell a szociális feszültségeket. A kettő együtt sajnos a cigányság körében nehezen megoldható, addig ugyanis, amíg az ilyen kultúrájú ember segélyt kap, nem fog dolgozni, ha meg a gyerek után mégtöbb segélyt kap, akkor egyrészt több gyereket fog szülni, másrészt az istenért se fogja államilag felügyelt nevelő környezetbe adni, mert akkor elveszik a segélyt is.
A problémán talán változtathat(na) a munkához kötött segély (amit jelenlegi kormányunk egyébként próbálgat), és mellé elgondolkodnék egy olyan családsegítő rendszeren, ami a gyereküket megfelelően iskoláztatókat támogatja. Erre irányulóan is vannak próbálkozások az igazolatlan órák korlátozásával, de ezt nem érzem eléggé hatásosnak.
A probléma mindezek függvényében továbbra is állandó: nem cigánybűnözés van, hanem szegény, tudatlan és kulturálatlan emberek bűnözése, akik éppenséggel cigányok.
1. Szegénységet, tudatlanságot és kulturálatlanságot együtt említettem, tudatosan, ugyanis összefüggenek. Ha szegény vagy, tanulatlan, és a környezetedben azt látod, hogy az emberek ezen nem tanulással, hanem lopással akarnak változtatni, akkor szinte törvényszerű, hogy te is ide fogsz sodródni ebben a környezetben.
Természetes, hogy egy egyszerű, "tisztes szegénységben" élő, de amúgy kulturált neveltetésű embernél más a helyzet.
2. Innentől összefoglalva, általában: A cigányság jelentős része ma szegény, iskolázatlan, és olyan emberek között nevelkedik fel, akik a társadalom számára nem elfogadható magatartásformákat művelnek. Magyarul lopnak, csalnak, hazudnak. Nyilván ezt valakinek valamikor el kellett kezdeni, de az is nyilvánvaló, hogy ez sokkal régebbi folyamat, mint a cigánybűnözés fogalma.
Namármost egyrészt aki 40-50 évesen ilyen körülmények között él, azt te már nem fogod megváltoztatni. Másrészt viszont ha a csoport következő generációja is ilyen körülmények között nő fel, akkor ugyanúgy fog viselkedni.
A cigány gyerek nem születik bűnelkövetővé, hanem a neveltetése és a környezetében látott viselkedésformák miatt válik azzá, ezt kellene belátni.
A kormányzati dilemma ott kezdődik, hogy a mindenkori államvezetésnek két ellentétes elvárásnak kell megfelelnie: egyrészt gondoskodnia kell minden állampolgáráról (beleértve a cigányokat is) másrészt viszont kezelnie kell a szociális feszültségeket. A kettő együtt sajnos a cigányság körében nehezen megoldható, addig ugyanis, amíg az ilyen kultúrájú ember segélyt kap, nem fog dolgozni, ha meg a gyerek után mégtöbb segélyt kap, akkor egyrészt több gyereket fog szülni, másrészt az istenért se fogja államilag felügyelt nevelő környezetbe adni, mert akkor elveszik a segélyt is.
A problémán talán változtathat(na) a munkához kötött segély (amit jelenlegi kormányunk egyébként próbálgat), és mellé elgondolkodnék egy olyan családsegítő rendszeren, ami a gyereküket megfelelően iskoláztatókat támogatja. Erre irányulóan is vannak próbálkozások az igazolatlan órák korlátozásával, de ezt nem érzem eléggé hatásosnak.
A probléma mindezek függvényében továbbra is állandó: nem cigánybűnözés van, hanem szegény, tudatlan és kulturálatlan emberek bűnözése, akik éppenséggel cigányok.