Az I. pontra hozott példáddal nem foglalkoznék, ott próbáltál belém kötni, ahol tudtál, remélem azért te is tudod, hogy nem erről beszéltem.
II. Amikről te Mária Teréziáig írsz, azok asszimilációs lépések voltak, nem etnikumspecifikus bűnüldözés. Egy volt a sok etnikum közül a cigány, ami a soknemzetiségű-soketnikumú birodalomban ilyen-olyan problémát jelentett. A cigányság nagyon sokáig - igen, a nagyon hosszú Monarchia időszaka alatt is - a köznép számára elfogadott csoport volt, annak ellenére, hogy hozott szokásaik, mint pl. a vándorló életmód, nem tűntek el. Vándoroltak, igaz, de nem lopni mentek a következő faluba, hanem lovat patkolni, meg teknőt foltozni. Ezek azok a szakmák, amik felszívódtak a magyar modernizációs hullámmal. A cigányok nem lecsúsztak ezáltal, hanem konzerválódtak vagyoni helyzetükben, miközben a többségi társadalom kiemelkedett abból. A szocializmusban erről a SZOCIÁLIS problémáról nem voltak hajlandóak tudomást venni. Nincs ezen mit ragozni, akkor sem tudták megfelelően kezelni a helyzetüket. Az általad említett nulla meló, teljes bér akkor tömegszindróma volt, ami a már eleve speciális helyzetű cigányságot máshogy érintette. Ugyanazt tudod te róluk, amit én, csak az alapfeltevésed rossz, miszerint valamikor India környékéről egy csapat két lábon járó társadalmi fekély költözött az országba. Rohadtul nem.
III. Az, hogy sokan vannak börtönben, nem felhatalmazás az igazságszolgáltatásnak, hogy akkor a következő két adagot ne küldje oda. Nonszensz.
IV. Azért, mert minden meglévő rendszer erre lehetőséget ad. Rohadt egyszerű ám a dolog. Gyereket bentlakásos intézményben nevelik, oszt ennyivót. A szülő gyermek utáni ellátása kimerül abban, hogy a gyereknek tető van a feje felett, meg kap enni. Rohangálhat akárhova, ez után nem lenne még mit neki behajtani a nem nála lévő gyerekre alanyi jogon. Azért se a cigányt okoljuk, ha jól szervezett közigazgatásunk nem tudja nyomon követni, hogy kinek és mi jár. Elvileg az a dolguk.
V. A háztájinak meg a földművelésnek köze nincs a gondoskodó államhoz. Az ipari szakszervezetek kezdték el kiharcolni a közegészségügyi szolgáltatásokat, a nyugdíjat, a nők és gyermekek védelmét. Ehhez előtte persze kellett holmi kapitalizmus meg liberális állam, amik szintén a felvilágosodás vívmányai.
VI. A "magyar" kifejezés megillett mindenkit, aki Magyarország állampolgára. Legyen az cigány vagy romungro. Vagy belemehetünk fajelméletekbe is, de akkor te itt tisztavérű "magyart" azért bajosan fogsz találni.
VII. Arról beszélek, hogy a diszfunkcionális igazságszolgáltatás nem a cigány bűnelkövető miatt alakul ki, hanem egy súlyos hibát jelez az egész társadalom, és az azt irányító állam működésében. A tyúktolvaj cigány verhetné a seggét a földhöz napokon keresztül, akkor sem tudná elérni, hogy ne kapja meg törvényben előírt módon a büntetését. Nem a cigány dönt maga sorsa felett, hanem a bíró. Ki a hibás, ha a tolvaj cigány nem megy börtönbe? A bíró, vagy a cigány?
A cigánybűnözésnek pedig nincs definíciója, maga a fogalom sem általánosan elfogadott, hát még a meghatározása. Különböző szubjektív értelmezései, azok vannak. A sárkányokat is egyesek pirosnak vélik szarvakkal, mások meg kéknek, szárnyakkal. Attól még nem léteznek.
II. Amikről te Mária Teréziáig írsz, azok asszimilációs lépések voltak, nem etnikumspecifikus bűnüldözés. Egy volt a sok etnikum közül a cigány, ami a soknemzetiségű-soketnikumú birodalomban ilyen-olyan problémát jelentett. A cigányság nagyon sokáig - igen, a nagyon hosszú Monarchia időszaka alatt is - a köznép számára elfogadott csoport volt, annak ellenére, hogy hozott szokásaik, mint pl. a vándorló életmód, nem tűntek el. Vándoroltak, igaz, de nem lopni mentek a következő faluba, hanem lovat patkolni, meg teknőt foltozni. Ezek azok a szakmák, amik felszívódtak a magyar modernizációs hullámmal. A cigányok nem lecsúsztak ezáltal, hanem konzerválódtak vagyoni helyzetükben, miközben a többségi társadalom kiemelkedett abból. A szocializmusban erről a SZOCIÁLIS problémáról nem voltak hajlandóak tudomást venni. Nincs ezen mit ragozni, akkor sem tudták megfelelően kezelni a helyzetüket. Az általad említett nulla meló, teljes bér akkor tömegszindróma volt, ami a már eleve speciális helyzetű cigányságot máshogy érintette. Ugyanazt tudod te róluk, amit én, csak az alapfeltevésed rossz, miszerint valamikor India környékéről egy csapat két lábon járó társadalmi fekély költözött az országba. Rohadtul nem.
III. Az, hogy sokan vannak börtönben, nem felhatalmazás az igazságszolgáltatásnak, hogy akkor a következő két adagot ne küldje oda. Nonszensz.
IV. Azért, mert minden meglévő rendszer erre lehetőséget ad. Rohadt egyszerű ám a dolog. Gyereket bentlakásos intézményben nevelik, oszt ennyivót. A szülő gyermek utáni ellátása kimerül abban, hogy a gyereknek tető van a feje felett, meg kap enni. Rohangálhat akárhova, ez után nem lenne még mit neki behajtani a nem nála lévő gyerekre alanyi jogon. Azért se a cigányt okoljuk, ha jól szervezett közigazgatásunk nem tudja nyomon követni, hogy kinek és mi jár. Elvileg az a dolguk.
V. A háztájinak meg a földművelésnek köze nincs a gondoskodó államhoz. Az ipari szakszervezetek kezdték el kiharcolni a közegészségügyi szolgáltatásokat, a nyugdíjat, a nők és gyermekek védelmét. Ehhez előtte persze kellett holmi kapitalizmus meg liberális állam, amik szintén a felvilágosodás vívmányai.
VI. A "magyar" kifejezés megillett mindenkit, aki Magyarország állampolgára. Legyen az cigány vagy romungro. Vagy belemehetünk fajelméletekbe is, de akkor te itt tisztavérű "magyart" azért bajosan fogsz találni.
VII. Arról beszélek, hogy a diszfunkcionális igazságszolgáltatás nem a cigány bűnelkövető miatt alakul ki, hanem egy súlyos hibát jelez az egész társadalom, és az azt irányító állam működésében. A tyúktolvaj cigány verhetné a seggét a földhöz napokon keresztül, akkor sem tudná elérni, hogy ne kapja meg törvényben előírt módon a büntetését. Nem a cigány dönt maga sorsa felett, hanem a bíró. Ki a hibás, ha a tolvaj cigány nem megy börtönbe? A bíró, vagy a cigány?
A cigánybűnözésnek pedig nincs definíciója, maga a fogalom sem általánosan elfogadott, hát még a meghatározása. Különböző szubjektív értelmezései, azok vannak. A sárkányokat is egyesek pirosnak vélik szarvakkal, mások meg kéknek, szárnyakkal. Attól még nem léteznek.