Igen, az csak simán átlagos sűrűség lesz, szilárd+folyékony+légnemű anyagok összesen, ami bizonyos értelemben sokat mond a bolygóról, az élhetőség szempontjából viszont vajmi keveset.
Am a leírt másik három paraméterrel is ugyanez a baj. A bolygó méreteit pl. abból határozzák meg, hogy amikor mi elhaladni látjuk a napja előtt (persze ennek az a feltétele, hogy a keringési síkja kb. párhuzamos legyen a megfigyelés irányával), mennyit takar ki a fényéből (konyhanyelven). Plusz hasonló múdon határozzák meg pl a légkör, és a felszín kémiai összetételét is, mivel minden elem/molekula/szilárdtest meghatározott "színeket nyel el", ver vissza, ill. ereszt át. Ebből amit a földről/földközeli űrből észlelünk, az a visszavert, ill. esetenként az áteresztett fény. Ebből már alapból sokat meg lehet tudni, mivel a különböző elemek/molekulák hasonló spektrumait más jól ismerjük.
És a fentihez jönnek még olyan finomságok, mint az atomi elektronok gerjesztése utáni relaxációból származó karakterisztikus sugárzások: pl. fluoreszkál -e a felszín? :D
Am a leírt másik három paraméterrel is ugyanez a baj. A bolygó méreteit pl. abból határozzák meg, hogy amikor mi elhaladni látjuk a napja előtt (persze ennek az a feltétele, hogy a keringési síkja kb. párhuzamos legyen a megfigyelés irányával), mennyit takar ki a fényéből (konyhanyelven). Plusz hasonló múdon határozzák meg pl a légkör, és a felszín kémiai összetételét is, mivel minden elem/molekula/szilárdtest meghatározott "színeket nyel el", ver vissza, ill. ereszt át. Ebből amit a földről/földközeli űrből észlelünk, az a visszavert, ill. esetenként az áteresztett fény. Ebből már alapból sokat meg lehet tudni, mivel a különböző elemek/molekulák hasonló spektrumait más jól ismerjük.
És a fentihez jönnek még olyan finomságok, mint az atomi elektronok gerjesztése utáni relaxációból származó karakterisztikus sugárzások: pl. fluoreszkál -e a felszín? :D