Ha nem gond, kicsit én is pontosítanék (még ha az alapgondolattal egyet is értek):
Aki nem hisz semmiben, az nem feltétlen nihilista.
A nihilista azt jelenti, hogy semmilyen törvényt, szabályt, erkölcsi értéket és hasonlót nem fogad el.
Namármost én elfogadok több szabályt is. Mégsem hiszek semmiben. Tehát nem vagyok hívő, ugyanakkor nihilista sem.
Továbbá itt pontosítani érdemes a hit fogalmát is. Erre a Biblia tökéletes:
"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés."
/Zsid. 11.1/
Tehát amit remélünk, azt gondoljuk valósnak; és a nem látott (nem bizonyított) dolgokról vagyunk meggyőződve. Ez a hit.
Sokan egyébként nem tudják, hogy pontosan mi is a hit. Illetőleg keverik a reménnyel és a bizalommal. Jórészt azért, mert a hétköznapi beszédben már egyébként is így (hibásan) mondják. Pl. sokan emlegetik (főleg hívők - sokszor érvként), hogy minden ember hisz valamiben, legalábbis önmagában biztos. Ez természetesen óriási baromság.
Én nem hiszek magamban (sem). Ugyanis ismerem magamat, innentől kezdve nem hihetek, mert nem ismeretlen (láthatatlan) dologról lennék meggyőződve. Reménykedni sem szoktam magamban, ezt a reményt meg pláne nem veszem valósnak. :)
Mikor valaki azt mondja, hogy hisz önmagában, az az esetek nagy többségében hamis állítás (sokszor a hit fogalmának pontos ismeretének hiánya miatt).
Aki nem hisz semmiben, az nem feltétlen nihilista.
A nihilista azt jelenti, hogy semmilyen törvényt, szabályt, erkölcsi értéket és hasonlót nem fogad el.
Namármost én elfogadok több szabályt is. Mégsem hiszek semmiben. Tehát nem vagyok hívő, ugyanakkor nihilista sem.
Továbbá itt pontosítani érdemes a hit fogalmát is. Erre a Biblia tökéletes:
"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés."
/Zsid. 11.1/
Tehát amit remélünk, azt gondoljuk valósnak; és a nem látott (nem bizonyított) dolgokról vagyunk meggyőződve. Ez a hit.
Sokan egyébként nem tudják, hogy pontosan mi is a hit. Illetőleg keverik a reménnyel és a bizalommal. Jórészt azért, mert a hétköznapi beszédben már egyébként is így (hibásan) mondják. Pl. sokan emlegetik (főleg hívők - sokszor érvként), hogy minden ember hisz valamiben, legalábbis önmagában biztos. Ez természetesen óriási baromság.
Én nem hiszek magamban (sem). Ugyanis ismerem magamat, innentől kezdve nem hihetek, mert nem ismeretlen (láthatatlan) dologról lennék meggyőződve. Reménykedni sem szoktam magamban, ezt a reményt meg pláne nem veszem valósnak. :)
Mikor valaki azt mondja, hogy hisz önmagában, az az esetek nagy többségében hamis állítás (sokszor a hit fogalmának pontos ismeretének hiánya miatt).