Eddig tizenkét újságíró döntött úgy, hogy visszaadja Táncsics-díját, amiért ezt az elismerést Szaniszló Ferenc is megkapta Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől (aki nem is tudta, kit tüntetett ki).
Reagálnék egy pár gondolatra!
Egy részről ellentmondásba keveredtél saját magaddal! A pártok függetlenségét korlátozó gondolat szerintem bizonyos fokig rendben van, viszont a végén szereplő technokrata kormányzással nem összeegyeztethető, mivel attól, hogy ők szakértők még ezeknek nyílván ugyan úgy meg kell felelni például a lobbi érdekeknek, tehát meg van kötve a kezük. Másrészről az, hogy valaki jó szakértő még semmi garancia nincs, hogy jó vezetőnek, és hogy erkölcsi, vagy lojális értelemben is rátermett. Mivel önálló entitás, így nagyobb az esély, hogy korrumpálható, mert még a párt felette lévő kontrolja se működik. Harmadrészről pedig egy ország irányítása nem csak szakpolitikai és jogi, hanem nagy részben erkölcsi és ideológiai vetületből is áll! Csak két példa! Most került be a 4. Alaptörvénybe a módosítás által, a család és a férfi nő viszony szabályozása. Én azt gondolom, hogy például a családnak erkölcsi megfontolásból kell egy férfiből és egy nőből állnia, és nem azért, mert ezt bármilyen statisztikai adat alátámasztja. De akár a határontúli magyarokért való kiállás is nem gazdasági, vagy szakpolitikai elhatározás, hanem abból a hozzáállásból vezethető le, hogy Magyarországnak kötelessége felelősséget vállalni az országtól akaratukon kívül elválasztott nemzettestvéreinkért. Ez úgy gondolom, hogy nemzetstratégiai és morális evidencia, nem pedig közgazdasági vagy más módon megfontolás tárgyát képező kérdés!
Egy részről ellentmondásba keveredtél saját magaddal! A pártok függetlenségét korlátozó gondolat szerintem bizonyos fokig rendben van, viszont a végén szereplő technokrata kormányzással nem összeegyeztethető, mivel attól, hogy ők szakértők még ezeknek nyílván ugyan úgy meg kell felelni például a lobbi érdekeknek, tehát meg van kötve a kezük. Másrészről az, hogy valaki jó szakértő még semmi garancia nincs, hogy jó vezetőnek, és hogy erkölcsi, vagy lojális értelemben is rátermett. Mivel önálló entitás, így nagyobb az esély, hogy korrumpálható, mert még a párt felette lévő kontrolja se működik. Harmadrészről pedig egy ország irányítása nem csak szakpolitikai és jogi, hanem nagy részben erkölcsi és ideológiai vetületből is áll! Csak két példa! Most került be a 4. Alaptörvénybe a módosítás által, a család és a férfi nő viszony szabályozása. Én azt gondolom, hogy például a családnak erkölcsi megfontolásból kell egy férfiből és egy nőből állnia, és nem azért, mert ezt bármilyen statisztikai adat alátámasztja. De akár a határontúli magyarokért való kiállás is nem gazdasági, vagy szakpolitikai elhatározás, hanem abból a hozzáállásból vezethető le, hogy Magyarországnak kötelessége felelősséget vállalni az országtól akaratukon kívül elválasztott nemzettestvéreinkért. Ez úgy gondolom, hogy nemzetstratégiai és morális evidencia, nem pedig közgazdasági vagy más módon megfontolás tárgyát képező kérdés!