Drágán megfizetjük a 10%-os árcsökkentést Olcsóbb lett az áram és a gáz, akár panelt fűtünk, akár medencét. Nagy üzlet-e az energia? Befektetne 77 000 forintot évi 5000 forint kamatra? Pár év múlva talán sötét szobában gondolkodhat rajta.
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Drágán megfizetjük a 10%-os árcsökkentést Olcsóbb lett az áram és a gáz, akár panelt fűtünk, akár medencét. Nagy üzlet-e az energia? Befektetne 77 000 forintot évi 5000 forint kamatra? Pár év múlva talán sötét szobában gondolkodhat rajta.
Ami az IMF-et illeti, nem megszorításokat követel. Az általa problémásnak vélt államháztartási/gazdasági strukturális területeken kér változtatásokat, melyekre válaszul az adott állam kormánya ad egy megoldási tervet. A Magyarországon "megszorítás" címszó alatt futó intézkedések, úgy mint adókulcsok növelése, szociális ellátó rendszerek szükségszerű leépítése azért jelennek meg Görögországban és Spanyolországban is, mert feltehetően ott is ezek azok a területek - fenntarthatatlan államháztartás, rosszul működő szociális ellátó rendszerek, nem hatékony adópolitika és végrehajtás - amelyeket az államnak kellene működtetni, és amelyek az országban jelentős problémákat okoznak. Nem véletlen, hogy Cipruson a bankrendszerhez és a betétekhez nyúlnak hozzá, hiszen ott a pénzügyi szektor került válságba, amelyet az államnak nem elvárható feladata költségvetési forrásokból kiigazítani.
Az költségvetési hiány 3% alatt tartása valóban fontos tényező - noha nem pusztán azért, mert a maastrichti kritériumok ezt megkövetelik. Sokmindent megkövetelnek azok, amik ellen érdekes módon sokkal kevésbé küzd a kormányzat. Elsősorban azért előnyös általában, mert a hosszú távon 3% alatt tartott hiány kezelhető, tervezhető, kiszámíthatóságot, stabilitás, fenntartható működést jelez. Más kérdés, hogy vitatott álláspont, hogy miért lett a Fidesznek éppen ez a 3% a vesszőparipája, de tételezzük fel, hogy valóban csak az ország érdekét akarják. Sokkal szebb lenne azonban ezt úgy megvalósítani, ha legalább kísérletet látnánk arra a kormányzat részéről, hogy nem a bevételi oldal növelésével, hanem a kiadási oldal csökkentésével próbálja ezt elérni. Előbbi ugyanis pusztán az állampolgár bevételeinek csökkentésével érhető el, míg utóbbi olyan HATÉKONY strukturális átalakításokat követelne meg elsősorban az ellátási rendszerekben és a bürokráciában, ami a költségcsökkentésen kívül rengeteg más haszonnal is járna. Ez bizony 2010 óta is potenciálisan fennálló "tartalék".