A New York-i Grey ügynökség rekláma sok embernél kiverte a biztosítékot. A fegyverek sokat változtak az idők folyamán, de a szabályozás sok helyen szinte semmit.
A mai izés téma a fegyvertartás: te engedélyeznéd, vagy tiltanád a lőfegyvereket?
Ha valóban csak a magánterületen történő személyi és vagyonvédelem lehetőségét akarod megteremteni, azt bizony szigorú keretek között kell szabályozni, kitérve az eszközbeszerzés és tárolás módjára, az alkalmazhatóság körülményeire, a fegyverviselési engedély beszerzésének és megtartásának módjára, az egészet felügyelő szervezeti struktúrára, és mindezek anyagi vonzataira. Egy jogszabály kétféleképpen tudja megakadályozni nem kívánt esemény bekövetkezését. Vagy egyértelműen tiltja azt, vagy ha nem lehet egyértelműen tiltani, akkor egyértelműen körülhatárolja, hogy mit enged, és amit nem enged, azt következésképp tiltja. A jogalkotónak pedig mindig feladata, hogy a nem kívánt események bekövetkezését is akadályozza a törvénykezéssel. Ebben az esetben a nem kívánt esemény nem az, hogy automatikusan mindenki futóbolonddá válik, és lövöldözni kezd az utcán, hanem az, hogy akár egy instabil ember is jogtalanul juthat hozzá vagy használhat fegyvert, hiszen mindig a maximumra kell törekedni.
Hogy értsd, mire gondolok: ha csak annyit írok egy szabályba, hogy "magánszemély számára biztosítom a fegyveres önvédelem és tulajdonvédelem lehetőségét magánterületen", akkor ha a szomszédodnak nem tetszik, hogy a gyerek engedély nélkül átfut a kertjébe a labdáért, és közben letapossa a borsót, akkor akár rá is lőhet, mert a törvény ezt a nem egyértelmű - "laza" - megfogalmazás miatt lehetővé teszi.
A pontos, jól körülhatárolt, "szigorú" szabályozásnak viszont megvan az a sajátossága, hogy drasztikusan leszűkíti a lehetőségeket. Jelen esetben azt, hogy ki teheti meg valóban, hogy fegyvert tartson. Ismerve a demográfiai helyzetet, ez a kör nagy valószínűséggel nem azokat fedné le, akik magas bűnözési rátával rendelkező területeken élnek, úgymond "valós veszélyeknek kitéve". Egykét elszigetelt, egyedi esetben valóban jó lenne, de akkor meg ne érveljünk már azzal, hogy észrevehetően javítaná a közbiztonságot, meg csökkentené a bűnözési hajlamot.
A közterületen történő fegyverviselésről nem szeretnék ilyen vitába keveredni, épp elég szabályozni, hatékonyan alkalmazni és egyben kordában tartani a hivatásosok fegyverviselését is, nem hiányzik mellé még a sok civil.
Hogy értsd, mire gondolok: ha csak annyit írok egy szabályba, hogy "magánszemély számára biztosítom a fegyveres önvédelem és tulajdonvédelem lehetőségét magánterületen", akkor ha a szomszédodnak nem tetszik, hogy a gyerek engedély nélkül átfut a kertjébe a labdáért, és közben letapossa a borsót, akkor akár rá is lőhet, mert a törvény ezt a nem egyértelmű - "laza" - megfogalmazás miatt lehetővé teszi.
A pontos, jól körülhatárolt, "szigorú" szabályozásnak viszont megvan az a sajátossága, hogy drasztikusan leszűkíti a lehetőségeket. Jelen esetben azt, hogy ki teheti meg valóban, hogy fegyvert tartson. Ismerve a demográfiai helyzetet, ez a kör nagy valószínűséggel nem azokat fedné le, akik magas bűnözési rátával rendelkező területeken élnek, úgymond "valós veszélyeknek kitéve". Egykét elszigetelt, egyedi esetben valóban jó lenne, de akkor meg ne érveljünk már azzal, hogy észrevehetően javítaná a közbiztonságot, meg csökkentené a bűnözési hajlamot.
A közterületen történő fegyverviselésről nem szeretnék ilyen vitába keveredni, épp elég szabályozni, hatékonyan alkalmazni és egyben kordában tartani a hivatásosok fegyverviselését is, nem hiányzik mellé még a sok civil.