Neked hányas lábad van? Ökológiai lábnyomszámító magyarul. (Elvileg 1,8 ha alatt fenntartható...)
Osztályozáshoz be kell jelentkezned.
Neked hányas lábad van? Ökológiai lábnyomszámító magyarul. (Elvileg 1,8 ha alatt fenntartható...)
Magyarországon egyébként a KÖVET egyesület foglalkozik ezzel a témával (környezeti menedzsment és vállalatirányítás szintjén is) a legmélyebben. Ez a kis leírás is tőlük van:
"Mi az az ökológiai lábnyom?!
Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a ’70-es években, majd a ’90-es évek első felében Mathis Wackernagel-lel közösen fejlesztette tovább.
Egy adott népesség vagy ember természetre gyakorolt hatásának mérőeszköze, amely szemléletes módon fejezi ki a világ, egy ország, egy átlagember (vagy egy termék, szolgáltatás, rendezvény stb.) erőforrás felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben, hektárban (ha). Tulajdonképpen egy adott népesség (vagy termék, szolgáltatás, rendezvény stb.) természeti „terhének” mértékegysége. Ha nagyobb „teher” vagyunk, mint amekkora a Föld eltartó képessége, akkor az élővilág és a jövő nemzedékek rovására élünk. A jövőtől ellopott „hitelből” fedezzük a jelenlegi pazarló életvitelünket.
Ökolábnyomunk a népességgel és a fogyasztással arányosan nő, miközben a föld biológiai eltartó képessége egyre csökken. Egy ország lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg. A számítás lényege, hogy mekkora az adott terület biológiai eltartó képessége és ehhez viszonyítva mekkora a terület ökolábnyoma.
Túllövés
Az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó produktív földterület folyamatosan csökken, míg az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom növekszik. Az 1980-as évek vége óta „túllövésben” vagyunk, mivel nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a Föld biológiai eltartóképessége (biokapacitása), azaz olyan ütemben használjuk az erőforrásokat, amivel a természet regenerálódó képessége már nem képes lépést tartani, így a természet által felhalmozott tőkét éljük fel, ami az élőhelyek pusztulásához, leromlásához vezet, és a biológiai sokféleség csökkenését eredményezi.
Nagylábon élünk…
Jelenleg a föld biológiailag produktív területe 13,6 milliárd globális hektár (ebben nincsenek benne a sivatagok, sarkvidékek, meg a többi terméketlen terület). Gondolj bele, hogy most 6,5 milliárdan lakunk rajta és mindjárt feltűnik, hogy mennyire kevés az egy főre jutó termékeny terület: egészen pontosan 2,1 globális hektár/fő! Ráadásul a legkisebb és legnagyobb lábnyomú országok között majdnem 120-szoros különbség van, és ez folyamatosan növekszik: míg a gazdag országok lábnyoma az elmúlt négy évtizedben több mint kétszeresére nőtt, a szegényeké alig növekedett. Összességében, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-ben az emberiség kétszer akkora ütemben fogyasztja a Föld erőforrásait, mint ahogy azok újratermelődnek. Azt, hogy a gazdagok jóval többet fogyasztanak és szennyeznek, mint a szegények, jól mutatja, hogy a nagy jövedelmű országok lakosainak lábnyoma mintegy hétszerese a kis jövedelműekének.
A mi kis lábnyomunk nem is olyan kicsi…
A táblázatból látszik, ha mindenki egy magyar átlagpolgár életszínvonalán élne, akkor 1 és 2/3 bolygónyi területre lenne szükség az életszínvonalunk fenntartásához. És hol vagyunk mi Kanadához vagy az USA-hoz képest…
Mit tehetsz otthon? – Lábnyom-csökkentési tippek
- Tudtad, hogy néhány kilométeres utaknál (főleg nagyvárosokban) a leggyorsabb közlekedési eszköz a kerékpár, és ezzel még a CO2 kibocsátásodat is csökkented? Akkor ülj autóba, ha valóban elengedhetetlen és szervezz telekocsi rendszert.
- Gyalogolj, kerékpározz, válaszd a közösségi közlekedést!
- Körülbelül 5-6% energiát takaríthatsz meg, ha a fűtést 1 °C fokkal csökkented, és növeled a levegő páratartalmát.
- Ne hagyd, hogy szökjön a meleg, szigeteld le az ajtókat és az ablakokat!
- A ház körüli fák és a bokrok védenek a zajtól, az erős fénytől és a széltől.
- Zuhanyozáshoz harmadannyi víz szükséges, mint a kádban fürdéshez.
- A szivárgó WC-tartályokat és a csöpögő csapokat javítsd meg, mert egy hónap alatt akár egy kádnyi vizet is elpazarolhatsz.
- Sok vizet takaríthatsz meg, ha nem folyóvízben mosogatsz és elzárod a csapot fogmosás illetve borotválkozás közben.
- Locsoláshoz gyűjtsd össze az esővizet!
- Ha 80 helyett 40-60 °C fokos vizet állítasz elő a villanybojlerrel, akkor kisebb a hőveszteség és csökken a vízkőképződés is.
- Amikor csak teheted, világíts természetes fénnyel!
- Az energiatakarékos fénycsövek kb. ötödannyi energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzók, élettartamuk pedig mintegy 10-szer hosszabb.
- A háztartási elektromos berendezések készenléti üzemmódban is 5-15% energiát fogyasztanak. Kapcsolóval ellátott hosszabbító segítségével csak egy mozdulat a készülékek áramtalanítása.
- Moss alacsony hőfokon (30-40 °C fok), így kevesebb energiát használsz, és ne indítsd be a mosógépet fél adag ruha miatt.
- Főzésnél az edény mérete illeszkedjen a főzőlap vagy gázrózsa nagyságához. Használj fedőt!
- Valóban szükséges bekapcsolni a légkondicionálót? Csökkentheted a lakás hőmérsékletét, ha napközben árnyékolót használsz, és este szellőztetsz.
- Kell ez nekem? - Ne vásárolj felesleges termékeket!
- Kerüld a szezonra nem jellemző, távolról szállított, fagyasztott, túlságosan feldolgozott élelmiszereket és részesítsd előnyben a friss, helyi termékeket!
- Papírt, üveget, műanyagot és fémet a szelektív hulladékgyűjtő szigetek konténereibe; szerves hulladékot a komposztládába; használt sütőolajat, akkumulátort, festékeket, vegyszereket a lakossági hulladékgyűjtő udvarokba; fénycsöveket és elektronikai hulladékokat vissza a forgalmazó áruházakba; lejárt szavatosságú gyógyszereket a patikába."