
Egy dél-karolinai katolikus magániskola negyedik évfolyamának tudományórai tesztjében a kreacionista elmélet alapvetéseire kérdeznek rá - nincs evolúció, a Föld nem több milliárd, hanem csak párezer éves, stb. -, és az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó kisdiák meg is kapja a maga csillagos ötösét és száz százalékos értékelését.
A Biblia szerintem is szimbolikus jellegű, és ezt pont a Biblia mibenléte adja. A mű ugyanis számomra egyfajta "mesegyűjtemény", a szó nemesebbik értelmében. A mese sajátos jellegzetessége a szimbolizmus, amivel gyakran nagyon bonyolult, ugyanakkor mégis alapvető erkölcsi normákat, szociográfiai jellegzetességeket, egyfajta kor- és területspecifikus szokásjogi "alkotmányt" képes megjeleníteni. A Biblia ennek egy elképesztően összetett és széleskörű gyűjteménye, és szerintem valahol maga a tény, hogy mint ilyen, egy szellemi irányzat központi elemévé válhatott, maga is egy antropológiai és szociológiai kuriózum.
Ha megnézed a keleti, vagy akár a dél-amerikai vallásokat, teljesen más irányvonalakat találsz, amik sokszor egyértelműen magyarázhatóak az adott népcsoport és terület történeti jellegzetességeivel. Amiket nem mellesleg ironikus módon a tudomány tárt fel.