Az emberiség régóta keresi annak a bizonyítékát, hogy nem vagyunk egyedül. Ha megtalálja, azzal gyökeresen megváltozik az életünk. De vajon, jó, vagy rossz hírek várnak-e ránk?
Morgan Freeman: A féreglyukon át
Az Oscar-díjas színész, Morgan Freeman a producere, a házigazdája és a narrátora a Discovery Science legújabb sorozatának, amely a világegyetem legnagyobb rejtélyeire keres magyarázatot. A "Morgan Freeman: a féreglyukon át" című sorozat az univerzum nagy kérdéseire koncentrál. Egyedül vagyunk-e a világegyetemben? Honnan származunk? Van-e élet más bolygókon? A sorozat a NASA és különböző magánvállalatok legfrissebb eredményeit, valamint a tudósok és a kutatók legújabb elméleteit felhasználva vizsgálja meg a fekete lyukakhoz, a bolygók gyarmatosításához, illetve a húrelmélethez kötődő teóriákat. A világűr megszállottjának társaságában rácsodálkozhatunk a valóságra, ami bolygónkat körülveszi.
1. A sci-fi pont azért sci-fi, mert fikció (= kitalált, a valóságban nem létező, elképzelt dolog). Erre alapozni bármilyen érvet, elég érdekes.
2. Írok már pár módszert és eszközparkot, amivel 99%-os valószínűséggel ki tudnánk írtani mondjuk a 18. században élt emberiséget (feltételezve, hogy ők egy tőlünk különböző másik faj):
- biológiai fegyverek (vírusok, baktériumok, gombák)
- vegyi fegyverek (idegmérgek, hólyaghúzók, vérmérgek, stb.)
- modern harcjárművek, harckocsik, szükség esetén kézifegyverek, stb.
- repülőgépek, drónok, műholdas megfigyelés
3. Írok egy forgatókönyvet is, ha gondolod:
- Műholdakkal, drónokkal megfigyelni a tevékenységüket, helyzetüket, stb., pontos adatokat gyűjteni róluk.
- Ezt követően néhány vírust, baktériumot elterjeszteni közöttük (ivóvíz, állatállomány, növények, illetve közvetlenül az emberek fertőzése).
- A maradék népesség nagyobb részét (gócpontokat) vegyi csapásokkal megsemmisíteni.
- A néhány életbenmaradt emberkét simán lemészárolni, majd betelepülni a helyükre.
Csak szerényen jegyzem meg: a 18. századi ember a lakosságuk 98%-ának kihalásáig nem is érzélkelné a jelenlétünket. Amikor megjelenünk, még akkor sem gondolnák, hogy mi írtottuk ki azt nemrég meghalt a 98%-ot.
Itt nincs helye elhivatottságnak, küzdőszellemnek. A gyengébben fejlett kultúrát még akkor is képes egy fejlettebb kiírtani, ha egyébként nem is az a szándéka. Gondolj csak arra, hogy a növény- és állatvilágban micsoda pusztítást okozunk úgy, hogy a kiírtott fajok egy részéről még csak ismeretünk sincs, nem hogy pusztítási szándékunk feléjük.
És akkor a fenti forgatókönyv esetén még csak 1-2-3 száz éves előnyről beszélünk.
Ez az előny lehet 1000 vagy akár 1millió, esetleg 1milliárd éves előny is!
Szerinted képesek lehetünk kiírtani mondjuk a gorillákat a mai tudásunkkal? Vajon attól, hogy a hímgorilla elszánt és erős, lenne akárcsak hangyaf@sznyi esélye is, hogy túlélje?
Egy ilyen fejlett civilizáció számára mi kb. ott tarthatunk. Vagy még ott sem.
Ha ők ki akarnak mindket írtani, akkor ki fognak írtani.
1. A sci-fi pont azért sci-fi, mert fikció (= kitalált, a valóságban nem létező, elképzelt dolog). Erre alapozni bármilyen érvet, elég érdekes.
2. Írok már pár módszert és eszközparkot, amivel 99%-os valószínűséggel ki tudnánk írtani mondjuk a 18. században élt emberiséget (feltételezve, hogy ők egy tőlünk különböző másik faj):
- biológiai fegyverek (vírusok, baktériumok, gombák)
- vegyi fegyverek (idegmérgek, hólyaghúzók, vérmérgek, stb.)
- modern harcjárművek, harckocsik, szükség esetén kézifegyverek, stb.
- repülőgépek, drónok, műholdas megfigyelés
3. Írok egy forgatókönyvet is, ha gondolod:
- Műholdakkal, drónokkal megfigyelni a tevékenységüket, helyzetüket, stb., pontos adatokat gyűjteni róluk.
- Ezt követően néhány vírust, baktériumot elterjeszteni közöttük (ivóvíz, állatállomány, növények, illetve közvetlenül az emberek fertőzése).
- A maradék népesség nagyobb részét (gócpontokat) vegyi csapásokkal megsemmisíteni.
- A néhány életbenmaradt emberkét simán lemészárolni, majd betelepülni a helyükre.
Csak szerényen jegyzem meg: a 18. századi ember a lakosságuk 98%-ának kihalásáig nem is érzélkelné a jelenlétünket. Amikor megjelenünk, még akkor sem gondolnák, hogy mi írtottuk ki azt nemrég meghalt a 98%-ot.
Itt nincs helye elhivatottságnak, küzdőszellemnek. A gyengébben fejlett kultúrát még akkor is képes egy fejlettebb kiírtani, ha egyébként nem is az a szándéka. Gondolj csak arra, hogy a növény- és állatvilágban micsoda pusztítást okozunk úgy, hogy a kiírtott fajok egy részéről még csak ismeretünk sincs, nem hogy pusztítási szándékunk feléjük.
És akkor a fenti forgatókönyv esetén még csak 1-2-3 száz éves előnyről beszélünk.
Ez az előny lehet 1000 vagy akár 1millió, esetleg 1milliárd éves előny is!
Szerinted képesek lehetünk kiírtani mondjuk a gorillákat a mai tudásunkkal? Vajon attól, hogy a hímgorilla elszánt és erős, lenne akárcsak hangyaf@sznyi esélye is, hogy túlélje?
Egy ilyen fejlett civilizáció számára mi kb. ott tarthatunk. Vagy még ott sem.
Ha ők ki akarnak mindket írtani, akkor ki fognak írtani.