Ma dohányzásmentes világnap van, szóval ha lehet kérni, kedves dohányosok, legalább ma ne szívjatok!
A személyenkénti cigarettafogyasztás Magyarországon duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Évente 35 ezer ember hal bele itthon a dohányzásba, de ez sem hatja meg a szenvedélybetegeket.
Akik nem képesek felfogni, hogy a dohányzásba miért szól(hat)nak bele olyanok, akik nem dohányoznak, azoknak üzenném, hogy még a liberális felfogás is úgy szól, hogy "bármit szabad, amíg mások szabadságát, alapvető jogait nem sérted meg vele". A dohányzás pedig igencsak korlátozza mások szabadságát és jogait, ugyanis még a legnagyobb odafigyeléssel (ami sajnos egyáltalán nem alap hozzáállás a dohányosok részéről...) sem tudjátok elkerülni, hogy olyanhoz is jusson a füstötökből, aki nem kér belőle.
Most pl. hiába van eső utáni friss levegő, amit imádok, nem tudok csak úgy ablakot nyitni a saját lakásomban, mert olyankor haptákban kell állni azt figyelve, hogy vajon mikor szottyan kedve rágyújtani valamelyik közelemben lakó faszparasztnak. -,- Hiába lenne jogom a saját lakásomban akkor szellőztetni, amikor akarok, hiába lenne jogom az egészséges környezethez, mégis egy vadidegen ember káros szokásához kell alkalmazkodnom, ha nem szeretném, hogy cigifüsttel legyen tele a lakásom. Ugyanez az utcán. Nekem kell manővereznem, arrébb állnom a járdán, visszatartanom a lélegzetemet, stb, ha nem szeretnék én is cigifüstöt szívni. És ez egyáltalán nem ugyanaz a szituáció mint pl. egy szórakozóhelyen, hogy ha nem tetszik, hogy ott dohányoznak, lehet máshova is menni, mert a saját lakásomról, illetve a közös utcáról van szó, ahol nekem is ugyanannyi jogom lenne zavartalanul létezni.
A dohányzás tehát azért önző, szemét dolog, mert azokat kényszeríti alkalmazkodásra, a normál életmenetük megváltoztatására, akik nem akarnak részt venni ebben a káros szenvedélyben. Ahhoz tudnám az egészet hasonlítani, mintha egy alkoholista random kiválasztott járókelőket teperne le, és - ha akarják, ha nem - leerőszakolna egy liter töményet a torkukon, mert ha ő részeg, miért ne legyenek mások is azok. -,-
(Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a dohányzásnál undorítóbb, károsabb szenvedély kevés van. Nekem senki ne próbálja bemesélni, hogy ő azért szokott rá, mert elszívott egy cigarettát, és ízlett neki. Kizárt, hogy az első cigaretta bárkinek is ízlett volna... A felnőtteset, lazát játszó, de valójában önértékelési gondokkal küzdő tinik és az akaratgyenge emberek pótszere a cigaretta, akik még a mindennapos stresszt sem képesek maguktól legyőzni. Szánalmas. Szóval büszkének végképp nem kéne lenni arra, ha valaki dohányzik...)
Most pl. hiába van eső utáni friss levegő, amit imádok, nem tudok csak úgy ablakot nyitni a saját lakásomban, mert olyankor haptákban kell állni azt figyelve, hogy vajon mikor szottyan kedve rágyújtani valamelyik közelemben lakó faszparasztnak. -,- Hiába lenne jogom a saját lakásomban akkor szellőztetni, amikor akarok, hiába lenne jogom az egészséges környezethez, mégis egy vadidegen ember káros szokásához kell alkalmazkodnom, ha nem szeretném, hogy cigifüsttel legyen tele a lakásom. Ugyanez az utcán. Nekem kell manővereznem, arrébb állnom a járdán, visszatartanom a lélegzetemet, stb, ha nem szeretnék én is cigifüstöt szívni. És ez egyáltalán nem ugyanaz a szituáció mint pl. egy szórakozóhelyen, hogy ha nem tetszik, hogy ott dohányoznak, lehet máshova is menni, mert a saját lakásomról, illetve a közös utcáról van szó, ahol nekem is ugyanannyi jogom lenne zavartalanul létezni.
A dohányzás tehát azért önző, szemét dolog, mert azokat kényszeríti alkalmazkodásra, a normál életmenetük megváltoztatására, akik nem akarnak részt venni ebben a káros szenvedélyben. Ahhoz tudnám az egészet hasonlítani, mintha egy alkoholista random kiválasztott járókelőket teperne le, és - ha akarják, ha nem - leerőszakolna egy liter töményet a torkukon, mert ha ő részeg, miért ne legyenek mások is azok. -,-
(Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a dohányzásnál undorítóbb, károsabb szenvedély kevés van. Nekem senki ne próbálja bemesélni, hogy ő azért szokott rá, mert elszívott egy cigarettát, és ízlett neki. Kizárt, hogy az első cigaretta bárkinek is ízlett volna... A felnőtteset, lazát játszó, de valójában önértékelési gondokkal küzdő tinik és az akaratgyenge emberek pótszere a cigaretta, akik még a mindennapos stresszt sem képesek maguktól legyőzni. Szánalmas. Szóval büszkének végképp nem kéne lenni arra, ha valaki dohányzik...)