Bicskanyitogató téma: bár nem szoktam sok hitelt adni kurucinfós cikkeknek, de indításnak megteszi.
"A kecskeméti Mercedes gyárban súlyos problémák vannak a vezetőség és a dolgozók egy része között. Mint ahogy az lenni szokott, a legrosszabb helyzetben azok vannak, akik a tényleges termelést végzik."
"Tudom, hogy sokaknak nem fog tetszeni, mert a kormány és a Mercedes emberei mindent megtesznek azért, hogy a problémák ne kerüljenek ki a gyár kapuin túl. Napi szinten fenyegetik az embereket a Facebookon vagy egyéb internetes fórumokon megjelent beírásaik miatt."
A levél folytatása: Hajtóvadászat zajlik a Mercedes gyárban a szivárogtatás miatt
Azóta már nyereséges a kecskeméti Mercedes, ki tudja, talán pont a kifizetetlen túlórák miatt?
A poszt alá jöhetnek a cégeknél tapasztalt visszásságok, nem emberhez méltó körülmények, minden, amin javítani lehetne.
Viszont már voltam olyan helyzetben, hogy egyenes rálátásom volt miért is kellet kirúgni embereket, vagy éppen a bérüket csökkenteni.
Az is általánosan elterjedt dolog hogy kizárólag a profit növelésének érdekében teszik ezt. Holott sajnos gyakran egy egy vállalkozás életben maradása függ a dolgokon. Persze ez nem éppen egy multicég volt legfőbbképen nem sokmilliárdos cég. Ugyanakor ott is megvoltak a hasonló visszajelzések: Hülye kizsákmányoló mihaszna főnök, aki nem ért hozzá, meg mégis hogy várja el hogy így dolgozzanak neki satöbbi.
Azt persze nem tudták hogy vagy ez, vagy búcsú mindenkitől csődeljárás keretében, azaz még azt a végkielégítést sem kapták volna meg akiket elküldtek mint amit megkaptak. Meg persze a maradék munkásoknak se mondhatjuk, hogy azért kell 5 en 10 helyett dolgozniuk csökkentett bérért mert nemes egyszerűséggel nincs pénze a cégnek, mert akkor egyből pánik meg pletyka mert hogy így szétlopják a céget, meg úgy sikkaszt a főnök. Azt sem nézték hogy az audit opelre cserélte, csak annyit motyogtak hogy "már megint új autó ők meg éhbérért dolgoznak"
Persze ez sem igaz minden cégre, és munkásra, és az igaz minden főnökre hogy a saját megélhetését mindig előbbre veszi a másikénál. De ez minden embernél így van.
Engem mindig arra neveltek hogy saját magam teremtsem meg azt amire szükségem van. És ha ezt mások nem engedik, azokat lökjem félre, tapossam el. Mindig is munkás voltam. A hr-es is munkás, a mérnök is munkás, a területi igazgató is munkás. Mindaddig amíg mástól kapja az ember a fizetést addig csak egy munkás. Csak egyes emberek tesznek azért hogy olyan munkájuk, és fizetésük legyen ami számukra megfelel, mások meg csak panaszkodnak.
Dolgoztam segédmunkásként is egy építkezésen egyetemi éveim alatt, még sem az tette ki a napjaimat, hogy a mérnök urat szidtam ha 4edjére kellet átépíteni valamit mert elszámolta, hanem odamentem a főnökéhez és elmondtam ha valami gond volt a tervével. Volt amikor elküldött a pitsába, volt amikor megdícsért. De érdekes a rengeteg képzett szaki aki kisújból kirázta mit és hol lehetne javítani az miért nem tette meg? Ők csak csinálták tovább, szidták a főnököt meg a mérnököt, és csodálkoztak ha a cég nem engedheti meg magának az év végi jutalmakat.
Nem akarom én a munkásokat bántani, van aki nem tud változtatni a helyzetén. Aki 30 éve csinálja ugyan azt, érthető miért nem akarja csak úgy otthagyni az állását és máshol szerencsét próbálni.
De ez hogy őt mennyire becsapta a hr-es, az inkább csak kifogás, és nyivákolás.