A nyugdíjkassza is meginoghat a kivándorlás miatt Lassan számolni kellene. Előfordulhat ugyanis, hogy a tartósan külföldre távozottak miatt olyan nagy lesz a nyugdíjkassza bevétel-kiesése, ami megingathatja a jelenlegi rendszer működőképességét. És akkor az egyéb, társadalmi kárról még nem beszéltünk.
A jelenlegi munkaadói igényeknek a minél tovább dolgozó munkavállaló kedvez. Kisebb bérigény, nagyobb lojalitás, ez a kettő még akár a szaktudás hiányát, a technikai elmaradottságot vagy a csökkenő termelékenységet is optimális szinten tudja ellensúlyozni. Erre a tendenciára ráerősít a mindenkori kormányzat, ahol pedig az állami költségvetés védelmében szintén támogatják a sokáig dolgozó, így kevesebb a nyugdíjkasszát nem terhelő dolgozókat.
Mindez viszont azt eredményezi, hogy a diákot az iskolapadban kell tartani. A legtöbb esetben pedig sajnos nem azért, mert oda való, hanem azért, mert a munkaadónak még nem kell, az államnak pedig többnyire anyagilag is, de fő gazdasági mutatók szempontjából mindenképp kisebb terhet jelent tanulóként, mint munkanélküliként.
És itt vágja pofán magát a rendszer. Kapunk ugyanis egy halom papíron magasan kvalifikált embert, akiknek a kialakult szociális berögződések miatt eleve magasabb a bérigénye, viszont ezt a bérigényt a megszerzett tudásával ugyanis nem képes tényleges gazdasági értéket előállítani. Mondhatni, a diplomája értéktelen.
Mi lesz az ilyen emberekkel a nyugati országokban? Többnyire elrakják őket olyan pozíciókba, ahol az igényeiket nagyjából kielégítő fizetést kapják, viszont nagy kárt okozni nem tudnak, vagy egyszerűen bedarálja őket a rendszer, és terhessé válnak a társadalom számára. Belőlük lesz a kapitalizmus "természetes munkanélkülisége", meg egy jó adag elégedetlen dolgozó.
Mi lesz ugyanakkor a kevésbé fejlett kelet-európaival? Na itthon belőlük kevesen kerülnek jelentéktelen, de jól fizető pozíciókba. Aki itthon marad, az gépészmérnökként elmegy CNC-zni, meg "folyamatmérnöknek" egy autógyártó multihoz, közgazdászként meg értékesíteni, meg ügyfelet menedzselni egy bankba/biztosító társasághoz, ami nagyjából lefedi a képzettségi szintjét. Rosszabb esetben pedig irány a külföld, ahol vagy segédmunkásként keresi meg az itthoni bérek többszörösét, vagy kint kap egy, az itthoni CNC-zéshez meg értékesítéshez nagyon hasonló munkát, amit a helyi diplomás nem vállalna el. A végeredmény mindenhogyan az, hogy felesleges volt képezni, viszont a rendszer máshogy nem tudja még rövid távon sem kiküszöbölni, hogy a nem foglalkoztatásával ne okozzon olyan problémákat, mint a nagy munkanélküliség miatti országbesorolási kockázat.