A kötél illetve lánc alakváltozása miatt fellépő súrlódási erő. Tudod általában a kötelek illetve láncok nem homogén anyagok, hanem finom szálakból, illetve láncszemekből tevődnek össze, és mikor a kötelet vagy láncot meghajtod, megváltoztatod az alakját, ezek a szálak, láncszemek egymáshoz súrlódnak. És minél gyorsabban mozog a kötél, annál gyorsabban mozognak egymáson ezek a részek, és annál nagyobb a köztük lévő súrlódás. Mikor maga a gravitáció ami az üveg falához szorítaná a láncot már kisebb mint a kötél/lánc részei közt a súrlódás, akkor nemes egyszerűséggel a kötél ellenáll az alakváltozást okozó erőnek (gravitáció) és a lehető legnagyobb ívben hajlik meg, ezáltal a lehető legkisebb az energiaszükséglete annak hogy "kanyarodjon", és egészen addig növekszik ez az ív, amíg a lánc/kötél azon részére eső gravitációval kiegyenlítődik a súrlódási erő.
A centrifugális erő is közrejátszhat valamelyest, de ha csak az okozná akkor az eredeti ívnek kellene növekednie hiszen nincs mi megváltoztassa az erők irányát, azaz a lánc indulási pontjától (ahonnan az elmozdulás kezdődik) mindig az üvegfal felé kéne irányulna a húzó erőnek.
A centrifugális erő is közrejátszhat valamelyest, de ha csak az okozná akkor az eredeti ívnek kellene növekednie hiszen nincs mi megváltoztassa az erők irányát, azaz a lánc indulási pontjától (ahonnan az elmozdulás kezdődik) mindig az üvegfal felé kéne irányulna a húzó erőnek.