
Hányan vannak a devizahitelesek? Mennyivel tartoznak? Milyen segítséget kaptak eddig az államtól? Egyáltalán, meg lehet menteni mindenkit? Vagy inkább csak azokat kellene, akik a legrosszabb helyzetben vannak? De hányan vannak a legrosszabb helyzetben? Ezeket egyáltalán tudja valaki? Mi igen, és most elmondjuk.
Orbán vezényel, és a devizahitel hibás termék
Egy korábbi cikk: Egy devizahitel nélküli állampolgár nyílt levele a károsultaknak
Miért devizahitel?
Egy számszakilag egyszerű példával élve: egy évi 12%-os kamatozású hitel havi kamatterhe annyiszor tízezer forint, ahány millió forintnyi a hitelösszeg. 5 milliós hitelnél tehát csak a havi kamatok 50 ezer forintot tesznek ki, és akkor még egyetlen fillér tőkét sem törlesztett az adós. Ez az esetek többségében vállalhatatlan terhet jelent, és a felvett piaci alapú forinthitelek alacsony száma azt is jelzi, hogy ezzel a lakosság nagyrészt tisztában is volt.
Az is dühítő, hogy a háztartások még a gyakorlatilag csődben lévő Görögországban is 2,5-szer alacsonyabb kamat mellett tudtak felvenni árfolyamkockázattól mentes, hazai pénznemben denominált jelzáloghiteleket 2011. áprilisában, mint a milyen kamaton magyar háztartások forintban.
Ehhez tényleg minden kommentár felesleges.
Az önálló lakáshoz (pontosabban a lakhatáshoz) való hozzájutás minden ifjú generáció számára természetes igény. A 90-es években az erősen inflatorikus pénzügyi környezet, valamint az akkoriban teljesen megbízhatatlan hazai ingatlan nyilvántartás gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítették a hitelből történő ingatlan vásárlást, a magántulajdonú bérlakások nyugat-európaihoz hasonló rendszere pedig azóta sem alakult ki hazánkban. A lakásvásárlásra 2002-től néhány évig a támogatott lakáshitelek nyújtottak reális alternatívát, e rendszer felszámolását követően (köszönjük maszop, szabad madarak) viszont komolyabb előzetes megtakarítások és/vagy családi támogatás hiányában a devizahitel felvétele az egyetlen elérhető útja maradt. Az évtizedes múltra visszatekintő kielégítetlen igényekre tekintettel nem lehet csodálkozni azon, ha még a kockázatot reálisan érzékelő lakosok közül is sokan ezt választották.
Közgazdászok szerint a devizahitelezést már jóval korábban, úgy 2006 környékén meg kellett volna szüntetni. De ez nem történt meg, köszönhetően Járai Zsigmondnak, Király Júliának, Simor Andrásnak, Gyurcsány Ferencnek, Bajnai Gordonnak, Oszkó Péternek és Felcsúti Péternek.