elődeinken óriási volt a nyomás, már viszonylag használható aggyal rendelkezdtek amikor beütött a krach... nemtudni pontosan miért de elhagytuk a biztonásgot nyújtó fák koronáit és valószínüleg folyópartok mentén vándoroltunk, csapatosan, a szavanákra kikerülve és a változó környezet hatására a populáció erős nyomás alatt(magas halandóság) volt, és a legsikeresebbek azon egyedek voltak melyek képesek voltak másként gondolkodni, akik feltalálták magukat az új környezetben, persze a csapatszellem is nagyon fontos volt. A legtöbb élőlény az által menekül meg a kihalástól hogy specializálódik és hatékonnyá válik egy életvitelben, azonban mi éppen az ellenkezőjét tettük amikor nem a felépítésünket hanem az agyunkat használtuk, nem specializálódtunk, hanem a fejlett agyunknak hála képesekké váltunk bárhol megélni, persze talán a legnagyobb löketet az adta amikor nagyjából 75000 évvel ezelőtt, kb. 1000-re csökkent a teljes "emberi" populáció, ilyen alacsony egyedszámnál a mutációk jóval nagyobb hatást gyakorolnak a teljes populációra és felgyorsítják az evolúciót... az embert az hajtja, hogy soha semmi nem elég neki, azt hiszi javít a környezetén pedig egy probléma eltörlésével csak még több újat szül, ezért fejlődünk még ma is(de ez már nem evolúció, az emberi fejlődés már megállt)... a Darwinizmus hanyatásáról csak az egyhazaktól(főleg amerikai kreacionistáktól) hallhatsz... valóságban már II. János Pál elfogadta, és aki megérti az nem kifogásolhat benne semmit... az egyetlen ami valóban elképesztő, hogy mennyire gyorsan végbemehet bizonyos esetekben egy új faj kialakulása(persze ehhez megfelelő nyomás is szükséges)