Habár a fehérbőrű franciák már naponta esnek fajgyűlölő támadások áldozataivá, a „politikailag korrekt” média - az eredeti lakosság sérelmeire ügyet sem vetve - továbbra is a színesekkel szembeni toleranciáról papol.
Egy új divatnak hódolnak a francia külvárosok szociális segélyen élősködő eltartottjai: fekete-afrikai bevándorlók röhögve videózzák magukat, amint felpofoznak és megrugdosnak fehér lányokat (mert nem kaphatóak a szexre), majd szépen feltöltik az internetre, tudván, hogy az őshonos lakosság elleni rasszista támadásoknak semmilyen következménye, de még híre sincs igazán az európai országokban. Éppen úgy, mint Észak-Amerikában, ahol ugyanaz a fehérellenes, kozmopolita „elit” birtokolja a médiafelületek 98 százalékát.
A "dejó lett volna, ha még 200 évig ott gyarmatosítgatunk" nézettel azért nem tudok továbbra sem egyet érteni, mert nincs olyan törvényszerűség, hogy a világnak jobb lenne, ha Afrikában a modern nyugati kultúra tombolna. Európai szemmel nézve természetesen előnyösebb lenne, ha nem kellene a helyi, félig-meddig még mindig törzsi hierarchiát tükröző csoportokkal megküzdeni a nyersanyagokért, vagy éppen engednének civilizált bevásárlóközpontot meg gyártósort építeni, esetleg különösebb adminisztrációs problémák nélkül tudnál akárhová utazást szervezni, de mindezek nélkül az ég világon senkit nem zavarna, ha Afrikában még mindig dárdával vadásznának oroszlánra a legfejlettebbek is. A gyarmatosítás megváltást elsősorban mindig a gyarmatosítónak jelent, hiszen egy újabb területen érezheti otthon(osabban) magát.