Habár a fehérbőrű franciák már naponta esnek fajgyűlölő támadások áldozataivá, a „politikailag korrekt” média - az eredeti lakosság sérelmeire ügyet sem vetve - továbbra is a színesekkel szembeni toleranciáról papol.Egy új divatnak hódolnak a francia külvárosok szociális segélyen élősködő eltartottjai: fekete-afrikai bevándorlók röhögve videózzák magukat, amint felpofoznak és megrugdosnak fehér lányokat (mert nem kaphatóak a szexre), majd szépen feltöltik az internetre, tudván, hogy az őshonos lakosság elleni rasszista támadásoknak semmilyen következménye, de még híre sincs igazán az európai országokban. Éppen úgy, mint Észak-Amerikában, ahol ugyanaz a fehérellenes, kozmopolita „elit” birtokolja a médiafelületek 98 százalékát.
Kettőn áll a vásár, persze, valahogy ide kellett kerülni az afrikainak. Persze ha megvizsgáljuk azt, hogy hogyan került Európába a "civilizálatlan" afrikai, akkor végső soron oda lyukadunk ki, hogy megjelent nála a civilizált európai, aztán valamilyen módon abba az irányba terelte, hogy végül odamenjen. Ha az afrikai ember civilizálatlanul a helyén marad és nem bolygatják, nincs vele gond Európában.
Az is igaz, hogy eredendően valószínűleg többségük nem úgy indult el Afrikából, hogy "megyek Franciaországba olcsó munkaerőnek", de azért nézzük már meg, hogy miért indultak el Európa felé. Szerintem nem azért, mert megunták az oroszlánkergetést. Valamilyen módon mindig oda lyukadunk ki, hogy megjelent a "fehér ember", és megváltoztak a körülmények. A fehér ember fegyvereivel kezdett el lőni rám a szomszédos törzs, a fehér ember mutattak meg az elnyomó törzsi vezetőnek a gyémánt értékét, vagy épp a fehér ember áradozott a hazájában tapasztalható jólétről. Odamentünk a nyakukra, belepiszkáltunk az életükbe, különböző körülmények miatt nem sikerült őket teljesen a magunk képére formálni, csak épp annyira, hogy már ők is megpróbálják kihasználni a kulturális keveredésből származó előnyöket, aztán meg csodálkozunk. Miért?