Viszont aki lónak öltözve nyihog és szereti ha megalázzák, annak mindenképp - legalább is - önértékelési problémái vannak. Ilyen esetben nem vágykiélésről lehet beszélni, hanem épp valaminek az elfojtásáról és az ennek okán történő kompenzációra való törekvésről. Ez viszont nem fog semmiképp se kiegyensúlyozott személyiséget és életet eredményezni. Én legalább is nem látom be, hogy hogyan lehetne ez lehetséges.
A vágyak pedig másrészről megint képlékenyek. Tulajdonképpen az egyén vágyai a szocializációjától függenek. Ha ilyen vágya pl, hogy ne legyen önmaga - akár ha kis időre is -, akkor ott baj van. Sajnos a vágyak, amiket ma a média, a parádék, a beteg társadalom beteges egyénjeivel a fiatalokba sulykol nem épp előremutatóak ilyen szempontból.
Mindenkinek választania kell Areté és Hédóné útja között, nem lehet a kettőt egyszerre járni. Az előbbi nem titkoltan a siker hajhászását jelenti. Ez régen se volt másként. Ugyanakkor régen az érdem - és az ez által kivívott hírnév - jelentette a sikert, ma a pénz.
Tehát a két cél - vágy - amit a társadalom kínál a fiataloknak: a gondtalan élet a gazdagság okán, illetve a gondtalan élet - a könnyen kielégíthető vágyak kiélésével. Ez nem az, amit a költő megénekelt.
A vágyak pedig másrészről megint képlékenyek. Tulajdonképpen az egyén vágyai a szocializációjától függenek. Ha ilyen vágya pl, hogy ne legyen önmaga - akár ha kis időre is -, akkor ott baj van. Sajnos a vágyak, amiket ma a média, a parádék, a beteg társadalom beteges egyénjeivel a fiatalokba sulykol nem épp előremutatóak ilyen szempontból.
Mindenkinek választania kell Areté és Hédóné útja között, nem lehet a kettőt egyszerre járni. Az előbbi nem titkoltan a siker hajhászását jelenti. Ez régen se volt másként. Ugyanakkor régen az érdem - és az ez által kivívott hírnév - jelentette a sikert, ma a pénz.
Tehát a két cél - vágy - amit a társadalom kínál a fiataloknak: a gondtalan élet a gazdagság okán, illetve a gondtalan élet - a könnyen kielégíthető vágyak kiélésével. Ez nem az, amit a költő megénekelt.