Ne érts félre, épp azt mondom, hogy a szerencse itt nem játszik. Nyilván számít, hogy az ember Ugandába születik-e vagy ide, de normális polgári körülmények közt szerintem a szerencse oszt vagy szoroz a legkevésbé. Én nem vagyok gazdag és viszonylag nehéz és megterhelő szellemi munkát végzek kevés pénzért, de én vagyok a főnököm és a magam parancsára roskadok össze, ha úgy van. Inkább csinálom ezt, mint tegyük fel dupla ennyi pénzért végezni 5x könnyebb munkát. A munkám a szépségéért és kihívásaiért csinálom, és külön szerencse, hogy még fizetnek is érte. Én soha nem tenném, épp ezért tanultam meg. :D Szóval.... nem az anyagi jólét itt a lényeg, hanem hogy valamennyire tudd, mit miért csinálsz, és megéri-e neked. Ha nem, kezdj el utánanézni annak, ami már régóta ott motoszkál a fejedben. Először 10x-es munkáért 1x-es lesz a megtérülés, de ez megfordul idővel és exponenciálisan növekszik, ha élvezed a kutatást. Később, ha a hobbyd pénzt is ér, elkezdhetsz új motoszkálásoknak utánanézni és univerzálissá válik a tudásod, mert érted már a rendszereket. Mondjuk ez idegesítő, mert mindenki hozzád fog fordulni mindenért, akkor is, ha nem tudják felkapcsolni a villanyt. És soha ne "változtass", hanem hozzáadj, ezt akkor értettem meg, amikor épp agyagozni tanultam. Én is fiatal vagyok még, nem vagyok 30 se.