Sok szempontból igazad van. Ezeknél az azonosításoknál jellemzően az az elv, hogy próbálnak olyan azonosítási adatokat kérni és közölni, amik visszaélésre önmagukban még nem adnak lehetőséget az adott ügyet tekintve, viszont már elégségesek az azonosításra. Az ügyfél szempontjából ez az születési dátum, anyja neve, esetleg lakóhelye hármasban kimerül. A másik oldalról azért kényesebb a dolog, mert az ügyiratszámmal a tévesen kapcsolt nem-ügyfél már valamilyen formában minden bizonnyal visszaélhet. A titkos szám valóban eléggé zavaró, arra nekem sincs elfogadható magyarázatom, de nem egyedi az ilyen eljárás a pénzügyi szektorban.
Az ügyfél hozzáállását azért nem értem, mert ha ennyire tisztában van a jogaival, és ilyen kulturált - vagy annak látszó - stílusban képes kommunikálni, akkor lehetne annyira tájékozott, hogy mindezt rossz helyen teszi. Magyarul értse meg, hogy egy telefonos ügyintézővel beszél, nem a behajtási osztály igazgatójával.
Az ügyfél hozzáállását azért nem értem, mert ha ennyire tisztában van a jogaival, és ilyen kulturált - vagy annak látszó - stílusban képes kommunikálni, akkor lehetne annyira tájékozott, hogy mindezt rossz helyen teszi. Magyarul értse meg, hogy egy telefonos ügyintézővel beszél, nem a behajtási osztály igazgatójával.