Ray Comfort ezúttal egy egyetemre látogat, ahol kutatókat és professzorokat kérdez, hogy milyen bizonyítékok vannak jelenleg, amik alátásztják az evolúció elméletet.
Angol tudás szükséges. :)
Számomra furcsa(valószínűleg bennem van a hiba), hogy van olyan ember, aki nem hisz a vallásban és a tudományban sem.
Az a furcsa, hogy a hit, mint jelenség, elég tág dolog.Ezért mindenkinek mást és mást jelent.Adhatunk neki más jelzőt, helyettesíthetjük más szavakkal, de az értelme ugyanaz marad.Az, hogy valaki hisz és maga a hit, mint jelenség bizonyos pontokon találkozik.Ha valamit lehetségesnek tartasz, valószínűsítesz, akkor arra nincs kézzel fogható bizonyítékod, mert ugye akkor tudnád.Így miért nem mondhatjuk rá, hogy hiszed?!Ez valami misztikus szó, amit nem lehet kiejteni?
A hitnek tudom, hogy több fajtája és szintje van.Ezért gondolom, hogy valamilyen módon mindenki hisz.
Hiszünk a tudósoknak, az orvosoknak, tűzoltónak vagy akár az egyházi személyeknek is.Hiszünk, mert a múltja, életútja, gyakorlata erre okot ad.Pedig konkrét kézzel fogható bizonyítékkal nem rendelkezünk egyik személlyel, területtel kapcsolatban sem.
A kapcsolataink során is folyamatosan hiszünk, hiszen a hit a bizalmon alapszik.Tehát nem vagyunk hitetlenek ismerőseink, szeretteink kapcsán, pedig nincs igazolás, bizonyíték, hogy nem csal meg, nem ver át,stb.
Tehát a hit egy összetett dolog, melynek velejárója az, hogy hiszünk.
Elképzelhető, hogy ugyanarról beszélünk, csak más mefogalmazásban.:)
Az összes vallást nem tudom és nem is szeretném vele megismertetni.Támogatást adok neki, hogy megismerje azt, amelyiket annak idején én is megismerhettem.Mivel a feleségem is hasonló vallású, így ez nem kérdés, azonban, ha a gyerekem abban a korban vagy a feleségem ebben a témában mást gondolna, akkor nyitott vagyok mindenre és nem erőltetem rá az én vallásomat.
Viszont úgy gondolom, ahhoz, hogy később dönteni tudjon a hitével kapcsolatban, ismernie kell a vallást vagy legalább egy vallást.Később pedig majd Ő eldönti, hogy gyakorolja tovább ezt vagy egy másik vallást, vagy inkább "nem kér belőle".
Megvallom őszintén én semmilyen hátrányát nem éreztem, érzem annak, hogy részben vallásos nevelést kaptam.Semmi nem volt rámerőltetve, nem volt semmi kötelező, addig és oda jártam, ameddig és ahova akartam.Majd, mikor úgy döntöttem, nem jártam tovább.Kialakult egy világnézetem egy saját kis hitem, amivel nem ártok senkinek, ami talán nyitotabbá, érdeklődöbbé tett.
Az a furcsa, hogy a hit, mint jelenség, elég tág dolog.Ezért mindenkinek mást és mást jelent.Adhatunk neki más jelzőt, helyettesíthetjük más szavakkal, de az értelme ugyanaz marad.Az, hogy valaki hisz és maga a hit, mint jelenség bizonyos pontokon találkozik.Ha valamit lehetségesnek tartasz, valószínűsítesz, akkor arra nincs kézzel fogható bizonyítékod, mert ugye akkor tudnád.Így miért nem mondhatjuk rá, hogy hiszed?!Ez valami misztikus szó, amit nem lehet kiejteni?
A hitnek tudom, hogy több fajtája és szintje van.Ezért gondolom, hogy valamilyen módon mindenki hisz.
Hiszünk a tudósoknak, az orvosoknak, tűzoltónak vagy akár az egyházi személyeknek is.Hiszünk, mert a múltja, életútja, gyakorlata erre okot ad.Pedig konkrét kézzel fogható bizonyítékkal nem rendelkezünk egyik személlyel, területtel kapcsolatban sem.
A kapcsolataink során is folyamatosan hiszünk, hiszen a hit a bizalmon alapszik.Tehát nem vagyunk hitetlenek ismerőseink, szeretteink kapcsán, pedig nincs igazolás, bizonyíték, hogy nem csal meg, nem ver át,stb.
Tehát a hit egy összetett dolog, melynek velejárója az, hogy hiszünk.
Elképzelhető, hogy ugyanarról beszélünk, csak más mefogalmazásban.:)
Az összes vallást nem tudom és nem is szeretném vele megismertetni.Támogatást adok neki, hogy megismerje azt, amelyiket annak idején én is megismerhettem.Mivel a feleségem is hasonló vallású, így ez nem kérdés, azonban, ha a gyerekem abban a korban vagy a feleségem ebben a témában mást gondolna, akkor nyitott vagyok mindenre és nem erőltetem rá az én vallásomat.
Viszont úgy gondolom, ahhoz, hogy később dönteni tudjon a hitével kapcsolatban, ismernie kell a vallást vagy legalább egy vallást.Később pedig majd Ő eldönti, hogy gyakorolja tovább ezt vagy egy másik vallást, vagy inkább "nem kér belőle".
Megvallom őszintén én semmilyen hátrányát nem éreztem, érzem annak, hogy részben vallásos nevelést kaptam.Semmi nem volt rámerőltetve, nem volt semmi kötelező, addig és oda jártam, ameddig és ahova akartam.Majd, mikor úgy döntöttem, nem jártam tovább.Kialakult egy világnézetem egy saját kis hitem, amivel nem ártok senkinek, ami talán nyitotabbá, érdeklődöbbé tett.