Így van, ezt írtam, viszont a miértje egyértelmű és ezen nem tudunk változtatni.Ez a történelmünk, ez jellemez minket, ezek vagyunk mi.
Nem hiszem, hogy egy Magyar embernek is azért lenne rossz kedve, azért lenne "búvalbélelt", mert nem tetszik a Himnusz.:) Legalábbis hosszútávon nem lehet ez a kiváltó ok.
Az is érdekes dolog, hogy más nép miért boldogabb?!Illetve miért tűnik boldogabbnak?A Magyar mindig is olyan lelkizős nép volt.Érzékenyek vagyunk, alapjában jóérzésű emberek.Az más kérdés, hogy jelenleg teljesen más irányba haladunk.Mi foglalkozunk a dolgokkal, szeretünk tudni mindenről, mindenkiről, nagy bennünk a megfelelni akarás, elvárjuk, hogy megbecsüljenek, szeressenek minket.Sajnos a jelenlegi helyzet nem nekünk kedvez.Lebaszást kapunk folyamatosan a főnökeinktől, országos szinten az EU-tól, nem becsülnek minket.A megbecsülés nemcsak szóban és tettekben, de anyagi vonatkozásban sem teljesül, ami lássuk be folyamatos gubancot, fejtörést, gondot okoz a kis életünkben, szeretteink életében.Hogy a p.csába ne lennénk bánatosak, búval b@szottak?!:)
Az a rohadt média és sajtó löki felénk a nyugatról érkező ingereket, a sok sz@rságot, amit mi meg is zabálunk.Megintcsak meg akarunk felelni.De ehhez mi nem rendelkezünk megfelelő tőkével, ergo újabb csalódások...
A Görögökkel példálózik előszeretettel mindenki.Én éltem ott egy ideig.Most mit mondjak.Ők csak boldognak látszó emberek, de cseppet sem azok.Illetve a maguk kis világában azok.De kérdem én ezek a népek fognak majd minket előrébb vinni?Akiknek sokszor elég egy frappé, egy kártya a haverokkal, délutáni szieszta.Elmondom, hogy magasról szarnak mindenbe és mindenkire.Állítom, hogy az egyik leglustább nép.És ez elmondható szinte az összes mediterrán országról.
Mi vidítaná fel a búvalbélelt magyarokat?
Nem hiszem, hogy egy Magyar embernek is azért lenne rossz kedve, azért lenne "búvalbélelt", mert nem tetszik a Himnusz.:) Legalábbis hosszútávon nem lehet ez a kiváltó ok.
Az is érdekes dolog, hogy más nép miért boldogabb?!Illetve miért tűnik boldogabbnak?A Magyar mindig is olyan lelkizős nép volt.Érzékenyek vagyunk, alapjában jóérzésű emberek.Az más kérdés, hogy jelenleg teljesen más irányba haladunk.Mi foglalkozunk a dolgokkal, szeretünk tudni mindenről, mindenkiről, nagy bennünk a megfelelni akarás, elvárjuk, hogy megbecsüljenek, szeressenek minket.Sajnos a jelenlegi helyzet nem nekünk kedvez.Lebaszást kapunk folyamatosan a főnökeinktől, országos szinten az EU-tól, nem becsülnek minket.A megbecsülés nemcsak szóban és tettekben, de anyagi vonatkozásban sem teljesül, ami lássuk be folyamatos gubancot, fejtörést, gondot okoz a kis életünkben, szeretteink életében.Hogy a p.csába ne lennénk bánatosak, búval b@szottak?!:)
Az a rohadt média és sajtó löki felénk a nyugatról érkező ingereket, a sok sz@rságot, amit mi meg is zabálunk.Megintcsak meg akarunk felelni.De ehhez mi nem rendelkezünk megfelelő tőkével, ergo újabb csalódások...
A Görögökkel példálózik előszeretettel mindenki.Én éltem ott egy ideig.Most mit mondjak.Ők csak boldognak látszó emberek, de cseppet sem azok.Illetve a maguk kis világában azok.De kérdem én ezek a népek fognak majd minket előrébb vinni?Akiknek sokszor elég egy frappé, egy kártya a haverokkal, délutáni szieszta.Elmondom, hogy magasról szarnak mindenbe és mindenkire.Állítom, hogy az egyik leglustább nép.És ez elmondható szinte az összes mediterrán országról.