Ennyi. Szerintem is minden elégedetlenkedőt le kéne dobni egy-két hónapra valamelyik kevésbé szerencsés országba, aztán meglátjuk, mennyire találná "élhetetlennek" az itteni körülményeket.
Az is jellemző, hogy mindig annak a legnagyobb a szája, annak a legmagasabbak az elvárásai, annak nem tetszik semmi, aki maga amúgy lóf*szt nem tesz azért, hogy bármilyen téren jobban menjenek a dolgok az országban. Max. annak lehet joga elégedetlennek lenni, aki a saját életén kívül, a közösség érdekében megpróbált már bármilyen területen javulást elérni, és látja azt, hogy pont az ilyen lusta, kiszolgálást elváró emberek miatt ez milyen nehezen megy.
Ha egy embernek az alapvető létszükségletei ki vannak elégítve (márpedig Magyarországon valójában nagyon kevés olyan él, akinek ez ténylegesen problémát jelent), onnantól kezdve a saját elégedettsége mindenkinek KIZÁRÓLAG magán múlik. Van -e örömet adó hobbija, tud -e értelmes életcélokat kitűzni maga elé, képes -e normális kapcsolatot kialakítani más emberekkel, stb. Ilyeneken múlik a boldogság. A legtöbb ember Magyarországon szerencsésebb, mint gondolja magáról, és bőven lehetne nagyon boldog, saját magának (meg a környezetének) keseríti meg az életét az örökös elégedetlenkedéssel. A dumából viszont marhára elég volt már. Mindenki látja, hogy mi nem működik, ha pampogás helyett mindenki csak a saját kis hatósugarában inkább tenne azért, hogy jobb legyen a saját és a környezete helyzete, már megszűnne a problémák 98 %-a.
Az is jellemző, hogy mindig annak a legnagyobb a szája, annak a legmagasabbak az elvárásai, annak nem tetszik semmi, aki maga amúgy lóf*szt nem tesz azért, hogy bármilyen téren jobban menjenek a dolgok az országban. Max. annak lehet joga elégedetlennek lenni, aki a saját életén kívül, a közösség érdekében megpróbált már bármilyen területen javulást elérni, és látja azt, hogy pont az ilyen lusta, kiszolgálást elváró emberek miatt ez milyen nehezen megy.
Ha egy embernek az alapvető létszükségletei ki vannak elégítve (márpedig Magyarországon valójában nagyon kevés olyan él, akinek ez ténylegesen problémát jelent), onnantól kezdve a saját elégedettsége mindenkinek KIZÁRÓLAG magán múlik. Van -e örömet adó hobbija, tud -e értelmes életcélokat kitűzni maga elé, képes -e normális kapcsolatot kialakítani más emberekkel, stb. Ilyeneken múlik a boldogság. A legtöbb ember Magyarországon szerencsésebb, mint gondolja magáról, és bőven lehetne nagyon boldog, saját magának (meg a környezetének) keseríti meg az életét az örökös elégedetlenkedéssel. A dumából viszont marhára elég volt már. Mindenki látja, hogy mi nem működik, ha pampogás helyett mindenki csak a saját kis hatósugarában inkább tenne azért, hogy jobb legyen a saját és a környezete helyzete, már megszűnne a problémák 98 %-a.