
„Minden ember élni akar. Auschwitzban, a Gulagon, Recsken sem lettek öngyilkosok az emberek. Ez a normális reakció, amíg van remény. Amikor viszont végleg elveszett, és valaki azt mondja, hogy meg akarok halni, az egy olyan súlyos állapot, amit tisztelni kell. Fontos, hogy legyen választójogom, akkor is, ha nem megyek el szavazni.”
„...olyan napokat kaphat a beteg a halála előtt, amelyekre azt mondja, ez volt életem legszebb időszaka. Ilyenkor már nincs vesztenivaló, az ember olyan gesztusokat is meg tud tenni, amit előtte nem. Helyrehozza a kapcsolatot a családjával, számot vet az életével, egészen máshogy tekint vissza a múltjára, és kivétel nélkül mindenki azt mondja, kevesebb lett volna, ha ezt nem éli át.”
Pedig könnyen lehet. Ne feltétlenül az általad említett példamondatokra gondolj. Elég, ha napi szinten éreztetik vele, hogy ő már felesleges, és / vagy terhet ró a környezetére, nem kívánatos a jelenléte. Sok idős ember is emiatt adja fel...
"Az okés, hogy egy beszámíthatatlan ember ne döntsön MÁSIK emberekről. De saját magáról miért ne dönthetne?"
Mert ez nem egészséges mentális állapot, ergo olyan döntést hozhat, amit maga is megbánna utólag...csak ezt ugye nem lehet visszacsinálni. Ha depressziós valaki, azt kezelni, segíteni kell, nem hagyni, hogy öngyilkos legyen. Nem mindig az a segítség, a legjobb valakinek, ha ráhagyod a dolgot, hogy csináljon, amit akar...
"Akár öngyilkosságra alkalmas helyeket is lehetne készíteni, ahol kinyírhatja magát úgy, hogy másokat nem veszélyeztet."
http://www.youtube.com/watch?v=4-vRpQ0YyYo
"Méltósággal elmúlni közel olyan fontos, mint megszületni. Miért döntene erről más helyettünk?"
Ezzel egyetértek, bár hozzátenném, hogy a születésünkről sem mi döntünk... :)
Egyébként nyilván védhető az az álláspont, hogy mindenki hadd döntse el maga, hogy öngyilkos akar -e lenni, én arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem csodálom, hogy az orvosok viszont nem szívesen foglalnak ebben a kérdésben állást, pedig nekik muszáj, mert közük van a dologhoz (akkor is, ha engedik, segítik) - innentől kezdve viszont ez már nem csak egy ember magánügye. (Az "egészséges" öngyilkos, aki saját kezével véget tud vetni az életének, más kérdés, mert ott nincs szükség beleegyezőre, segítőre. De itt épp az addig ápoló, gyógyító munkát végző orvos feladata lenne ez.)