Bocs hogy csak most, de ha az ember terepen mér, nem tud mással foglalkozni.
Na szóval.
Azt hittem svédországon már túlléptünk, más helyzet más lehetőségek. Azért az mindenképpen érdekes, hogy ilyen érvekkel támasztod alá " A 12. század közepére vált határozottan kereszténnyé" ez miben is más mint magyarország? Vagy Magyarország egyértelműen keresztény volt a mondjuk 1100ban? Lengyelország detto." a 12. században még jócskán voltak a régi vallás hívei közül" ez egy érv Lengyelország mellett? Szerinted ez Magyarországra nem igaz?
Azért köszönöm, hogy válaszoltál, bár engem más kérdések jobban érdekeltek.
pl. Érdekelne a véleményed a Rákóczi-szabadságharcról. Okok, következmények, miért bukott el stb.
Koront sikerült megtalálni? :)
Nem olvastam a 71.hszt de most bepótoltam.
Ami tetszett
A magyar haderő leírása, korrekt, megdicsérlek, de komolyan. A merseburgi és az agusburgi csata leírása is teljesen rendben. van. Amit hozzáfűznék, az az hogy túldimenzionálod az eső szerepét. Szerinted ha nem ered el az eső győzelmet aratunk. Nem nagyon hiszem. Meg is mondom miért. Kezdjük ott, hogy miért is voltak olyan sikeresek a kalandozások? Vajon a magyar törzsek valami sosem látott taktikával harcoltak? Nem. A magyar sereg legnagyobb erénye a fegyelem volt, és mert fegyelmezet volt , képes volt olyan taktikára hadmozdulatra amire az ellenfelek nem. Ez volt az egyik ok, a másik, hogy a korabeli európában a legtöbb helyen gyenge volt a királyi hatalom, feudális anarchia uralkodott. Egyrészt ugye egy tartományurat/ grófot/akármit és seregét jóval egyszerűbb volt legyőzni,mint egy egész ország összevont erejét, másrészt az egymással vetélkedő hatalmasok remek megrendelők voltak. A magyar kalandozások jó párszor megrendelésre történtek, az egyik szomszéd ráuszította a másikra a magyarokat, aztán imádkozott, hogy el ne tévesszék a házszámot. Ezek az okok. de mi a következmény? A következmény az, hogy nem meglepő módón a külső veszély belső összefogáshoz vezetett, a magyar kalandozások hatására megnő a királyi hatalom (pl. a Mohácsi csata előtti olyan jogokkal ruházta fel a nemesség II. Lajost mint Mátyás óta senkit, ezzel együtt sutba dobta az előtte való évtizedekben kiharcolt jogai jó részét, az megint más kérdés, hogy jócskán elkéstek). Madarász Henrik pedig emelet nagyon tehetséges uralkodó, jó helyen volt az a megnövekedett hatalom. Akkor van egy vezető aki egyrészt tehetséges, másrészt megnövekedett hatalmával és tekintéjével jóval nagyobb és ami legfontosabb fegyelmezettebb sereget képes a magyarok ellen kiállítani. A merseburgi csata nem volt komoly véráldozat, szinte nem is volt közelharc, a magyarok megszórták az ellent ahogy tudták, de az se fel nem bomlott, sem nem támadott meggondolatlanul, így leléptek. A merseburgi csata lélektanilag volt volt fontos, eloszlatta a magyar legyőzhetetlenségi mítoszt, kisebb seregeket az előtt is ért vereség, de jelentőset nem. Az 1260 Ain-Dzsaluti csata sem azért volt lényeges, mert meghalt pár ezer mongol, hanem mert véget vetett a legyőzhetetlenségi mítosznak.
Ergo az esőben nem használható az íj tényező, de messze nem a legfontosabb.
A crécy-i vagy mondhatnánk az Azincourt-i csatát is, elég speciális esetek szerintem, nem az angol hosszúíjat kritizálom, de a francia sereg mindkét csatában annyit mutatott, hogy meglátta az ellenséget és mint a megvadult bika nekirontott, Azincourtnál gyakorlatilag egy pár száz méter széles folyosón próbálták átpasszírozni az egész sereget, Crécynél csak az arányok mások. Az íjászok meg köszönték szépen, megjegyzés a man-at-arms katonák nélkül még így is bukták volna a dolgot, de ez most mindegy. A skótok bebizonyították hogy okosan cselekedve a hosszúíjas sereget is le lehet győzni.
Az angol hosszúíj amúgy érdekes dolog, a 10.században biztos nem volt ilyen hatékony íj az ellenség kezében, de azért voltak íjászok, és mint az te is állítod, egy az átlag magyar lovas nem volt komolyan páncélozva, sem ő sem a lova, kettő " Arról nem is beszélve, hogy ha egy csatarendben az első emberek alól kilövik a lovat és az felbukik, akkor a mögötte jövőknek is lassítaniuk kell. Elég a magyarnak csak az első sort megtépázni, máris lassul az ellenség rohama." ergo a lovasságot sokkal érzékenyebben érinti a nyílzápor mint a gyalogságot. Ha az íjnak mint fegyvernek olyan jelentősége mint te beállítod és nem lenne túldimenzionálva mint én mondom, nem gondolod hogy egy páncélozatlan könnyű lovas hadseregnek nem lenne semmi létjogosultsága? Hiába gyors és mozgékony ha lőtávolságon belül megközelíti a gyalogságot bebukta, lökő ereje meg nincs olyan mint a páncélos lovasságnak, lendületből nem tudja áttörni a gyalogság sorait. Megfordítva a dolgot, tegyük fel hogy az íj olyan hatékony mint te mondod, átlő mindent és mindenkit, akkor miért a nehézlovasság volt a csatadöntő fegyvernem a középkor folyamán? Miért nem a könnyűlovasság? "körbeszaladgálja" a nehézkes lovagokat azok közelharcra nem tudják kényszeríteni viszont a lovukat minimum ki tudják lőni alóluk, onnan meg végük. Ha a harcászat a szakmád állítólag, ezeket az egyszerű felvetéseket szerintem végig kellene gondolnod.
Ha az íj olyan komoly tényező lett volna, a világ összes hadserege 80-90%ban csak íjászokból áll.. Ekkor megint nem játszana az eső, mivel az ellenfél íjászait ugyanúgy kiüti mint a sajátot.
Hogy mást ne mondjak, pár száz évvel később, a lőfegyverek ugyanolyan érzékenyek voltak az esőre mint az íjak, ha nem jobban. Még is furcsamód, a nehézlovasság végét nem az íjak hanem a lőfegyverek okozták ( meg a társadalmi változások, ha a nehézlovasságot a lovagokkal azonosítjuk). A lőfegyverek szorították szinte az összes más fegyvert a harctérről nem az íjak. Ha annyira értesz a harcászathoz, akkor tudhatod, hogy a lőfegyverek nagyon sokáig elég bizonytalan és pontatlan szerkezetek voltak, gyakorlatilag a vont csövű puskák elterjedéséig 50 méter felett nem beszélhetünk célzott lövésről, 200 méter felett meg disznós szerencsével lehetett eltalálni egy elefántot is. Akkor kijelenthetjük, hogy a lőfegyver sokáig nem volt egy hatékony szerkezet, bonyolultabb is volt, nehézkesebb is volt az íjnál, akkor hogy lett a puska a győztes? Talán azért mert az íj ,bármit is mutatnak a jutyubos videók, még a puskánál is kevésbé hatékony gyilkoló eszköz volt.
A nyugatiak miért is nem tehették meg, hogy a sereg nagy része íjász legyen? Oké a lovagoknak derogált sőt erkölcstelennek tartották, de a többi?
Így hirtelen ennyi.
Még egy dolog, a hangnem, szerintem fölösleges küzdesz a sértegetésemmel, vagy hogy megpróbálj felhúzta, szerintem észrevetted hogy nem sikerül. Viszont téged végtelenül lealanyocsít.
Hiszek egy erkölcstanban?
Na szóval.
Azt hittem svédországon már túlléptünk, más helyzet más lehetőségek. Azért az mindenképpen érdekes, hogy ilyen érvekkel támasztod alá " A 12. század közepére vált határozottan kereszténnyé" ez miben is más mint magyarország? Vagy Magyarország egyértelműen keresztény volt a mondjuk 1100ban? Lengyelország detto." a 12. században még jócskán voltak a régi vallás hívei közül" ez egy érv Lengyelország mellett? Szerinted ez Magyarországra nem igaz?
Azért köszönöm, hogy válaszoltál, bár engem más kérdések jobban érdekeltek.
pl. Érdekelne a véleményed a Rákóczi-szabadságharcról. Okok, következmények, miért bukott el stb.
Koront sikerült megtalálni? :)
Nem olvastam a 71.hszt de most bepótoltam.
Ami tetszett
A magyar haderő leírása, korrekt, megdicsérlek, de komolyan. A merseburgi és az agusburgi csata leírása is teljesen rendben. van. Amit hozzáfűznék, az az hogy túldimenzionálod az eső szerepét. Szerinted ha nem ered el az eső győzelmet aratunk. Nem nagyon hiszem. Meg is mondom miért. Kezdjük ott, hogy miért is voltak olyan sikeresek a kalandozások? Vajon a magyar törzsek valami sosem látott taktikával harcoltak? Nem. A magyar sereg legnagyobb erénye a fegyelem volt, és mert fegyelmezet volt , képes volt olyan taktikára hadmozdulatra amire az ellenfelek nem. Ez volt az egyik ok, a másik, hogy a korabeli európában a legtöbb helyen gyenge volt a királyi hatalom, feudális anarchia uralkodott. Egyrészt ugye egy tartományurat/ grófot/akármit és seregét jóval egyszerűbb volt legyőzni,mint egy egész ország összevont erejét, másrészt az egymással vetélkedő hatalmasok remek megrendelők voltak. A magyar kalandozások jó párszor megrendelésre történtek, az egyik szomszéd ráuszította a másikra a magyarokat, aztán imádkozott, hogy el ne tévesszék a házszámot. Ezek az okok. de mi a következmény? A következmény az, hogy nem meglepő módón a külső veszély belső összefogáshoz vezetett, a magyar kalandozások hatására megnő a királyi hatalom (pl. a Mohácsi csata előtti olyan jogokkal ruházta fel a nemesség II. Lajost mint Mátyás óta senkit, ezzel együtt sutba dobta az előtte való évtizedekben kiharcolt jogai jó részét, az megint más kérdés, hogy jócskán elkéstek). Madarász Henrik pedig emelet nagyon tehetséges uralkodó, jó helyen volt az a megnövekedett hatalom. Akkor van egy vezető aki egyrészt tehetséges, másrészt megnövekedett hatalmával és tekintéjével jóval nagyobb és ami legfontosabb fegyelmezettebb sereget képes a magyarok ellen kiállítani. A merseburgi csata nem volt komoly véráldozat, szinte nem is volt közelharc, a magyarok megszórták az ellent ahogy tudták, de az se fel nem bomlott, sem nem támadott meggondolatlanul, így leléptek. A merseburgi csata lélektanilag volt volt fontos, eloszlatta a magyar legyőzhetetlenségi mítoszt, kisebb seregeket az előtt is ért vereség, de jelentőset nem. Az 1260 Ain-Dzsaluti csata sem azért volt lényeges, mert meghalt pár ezer mongol, hanem mert véget vetett a legyőzhetetlenségi mítosznak.
Ergo az esőben nem használható az íj tényező, de messze nem a legfontosabb.
A crécy-i vagy mondhatnánk az Azincourt-i csatát is, elég speciális esetek szerintem, nem az angol hosszúíjat kritizálom, de a francia sereg mindkét csatában annyit mutatott, hogy meglátta az ellenséget és mint a megvadult bika nekirontott, Azincourtnál gyakorlatilag egy pár száz méter széles folyosón próbálták átpasszírozni az egész sereget, Crécynél csak az arányok mások. Az íjászok meg köszönték szépen, megjegyzés a man-at-arms katonák nélkül még így is bukták volna a dolgot, de ez most mindegy. A skótok bebizonyították hogy okosan cselekedve a hosszúíjas sereget is le lehet győzni.
Az angol hosszúíj amúgy érdekes dolog, a 10.században biztos nem volt ilyen hatékony íj az ellenség kezében, de azért voltak íjászok, és mint az te is állítod, egy az átlag magyar lovas nem volt komolyan páncélozva, sem ő sem a lova, kettő " Arról nem is beszélve, hogy ha egy csatarendben az első emberek alól kilövik a lovat és az felbukik, akkor a mögötte jövőknek is lassítaniuk kell. Elég a magyarnak csak az első sort megtépázni, máris lassul az ellenség rohama." ergo a lovasságot sokkal érzékenyebben érinti a nyílzápor mint a gyalogságot. Ha az íjnak mint fegyvernek olyan jelentősége mint te beállítod és nem lenne túldimenzionálva mint én mondom, nem gondolod hogy egy páncélozatlan könnyű lovas hadseregnek nem lenne semmi létjogosultsága? Hiába gyors és mozgékony ha lőtávolságon belül megközelíti a gyalogságot bebukta, lökő ereje meg nincs olyan mint a páncélos lovasságnak, lendületből nem tudja áttörni a gyalogság sorait. Megfordítva a dolgot, tegyük fel hogy az íj olyan hatékony mint te mondod, átlő mindent és mindenkit, akkor miért a nehézlovasság volt a csatadöntő fegyvernem a középkor folyamán? Miért nem a könnyűlovasság? "körbeszaladgálja" a nehézkes lovagokat azok közelharcra nem tudják kényszeríteni viszont a lovukat minimum ki tudják lőni alóluk, onnan meg végük. Ha a harcászat a szakmád állítólag, ezeket az egyszerű felvetéseket szerintem végig kellene gondolnod.
Ha az íj olyan komoly tényező lett volna, a világ összes hadserege 80-90%ban csak íjászokból áll.. Ekkor megint nem játszana az eső, mivel az ellenfél íjászait ugyanúgy kiüti mint a sajátot.
Hogy mást ne mondjak, pár száz évvel később, a lőfegyverek ugyanolyan érzékenyek voltak az esőre mint az íjak, ha nem jobban. Még is furcsamód, a nehézlovasság végét nem az íjak hanem a lőfegyverek okozták ( meg a társadalmi változások, ha a nehézlovasságot a lovagokkal azonosítjuk). A lőfegyverek szorították szinte az összes más fegyvert a harctérről nem az íjak. Ha annyira értesz a harcászathoz, akkor tudhatod, hogy a lőfegyverek nagyon sokáig elég bizonytalan és pontatlan szerkezetek voltak, gyakorlatilag a vont csövű puskák elterjedéséig 50 méter felett nem beszélhetünk célzott lövésről, 200 méter felett meg disznós szerencsével lehetett eltalálni egy elefántot is. Akkor kijelenthetjük, hogy a lőfegyver sokáig nem volt egy hatékony szerkezet, bonyolultabb is volt, nehézkesebb is volt az íjnál, akkor hogy lett a puska a győztes? Talán azért mert az íj ,bármit is mutatnak a jutyubos videók, még a puskánál is kevésbé hatékony gyilkoló eszköz volt.
A nyugatiak miért is nem tehették meg, hogy a sereg nagy része íjász legyen? Oké a lovagoknak derogált sőt erkölcstelennek tartották, de a többi?
Így hirtelen ennyi.
Még egy dolog, a hangnem, szerintem fölösleges küzdesz a sértegetésemmel, vagy hogy megpróbálj felhúzta, szerintem észrevetted hogy nem sikerül. Viszont téged végtelenül lealanyocsít.