Nagyon mellélőtt Sir David Attenborough vagy tényleg vége a természetes szelekciónak? Több tudós is bírálja David Attenborough a Radio Timesnak adott interjúban tett kijelentését, miszerint „vége a természetes emberi evolúciónak”. Az elmélet cáfolói szerint az emberi fejlődés még egyáltalán nem ért véget, sőt számos példa is igazolja, hogy felgyorsult. Emellett lehetséges, hogy a modern technológiák fejlettsége miatt jövő embere fejletlenebb aggyal fog rendelkezni, mint a ma élők.
Természetesen nem állt le az evolúciónk, ne beszéljetek hülyeségeket. És közel sem tartunk még ott sem, hogy valami "mesterséges" evolúció vegye át a természetes helyét, ez megint csak az emberi szűklátókörűség és nagyképűség konklúziója. Kevesek vagyunk mi ahhoz, hogy ilyen folyamatokat befolyásoljunk.
Akárhogy is szeretjük ezt képzelni magunkról, egyáltalán nem függetlenítettük magunkat a természetes környezettől, nagyon is függünk tőle, a viselkedésünk, az általunk kiváltott folyamatok - hogy mást ne mondjak, az életstílusunk - nagyon is visszahatnak ránk, befolyásolják a túlélésünket. Az ember is egy természetes lény, amit létrehozott, amihez alkalmazkodnia kell, azt csak mi hívjuk "mesterséges" környezetnek, mert mi mindent emberközpontúan szemlélünk, és azt hisszük, amit mi csináltunk, az valami MÁS, pedig semmiben sem különbözik pl. egy termeszvártól. A termeszek szemszögéből meg az a "mesterséges", általuk emelt, különleges környezet. De az igazság az, hogy az is, ez is a természet része, mert egy természetes faj a természetes környezete anyagait felhasználva hozta létre. A különbség csak a természetátalakítás mértékében van. Ez egyben meg is válaszolja azt a kérdést, hogy miért is nem tudjuk soha teljesen függetleníteni magunkat a természettől, így a természeti törvényektől sem.
Egyszerű tény: Az evolúcióhoz két dolog kell: folyamatosan változó környezet és szelektálható variánsok, amik az eltérő tulajdonságaik miatt eltérő mértékben tudnak a változó környezeti feltételekhez alkalmazkodni. Mindkettő adott továbbra is, tehát nem tudom, miért fordul meg egyesek fejében az, hogy "leállt az evolúciónk". Egyáltalán nem állt le, csak most más faktorok (IS) irányítják a szelekciót, más kívánalmaknak kell megfelelnünk mint mondjuk 100 000 évvel ezelőtt. De ez semmivel sem "könnyebb", csak más.
Aki meg a csecsemőhalandóság csökkenésétől fél, annak üzenném, hogy a szelekciós tényezők nem csak a posztnatális időszakra korlátozódva hatnak. Az egyed sikerességét a túlélésen kívül a szaporodási sikeressége adja. Ez egyben azt is jelenti, hogy lehet valaki kiemelkedően intelligens, tehetséges, kiváló fizikumú, stb., ha ezzel nem tudja elérni azt, hogy a saját génkészlete tovább legyen örökítve (vagy hogy hozzájáruljon a rokonai, a csoportja túléléséhez), akkor evolúciós szempontból a létezése ugyanúgy zsákutcának tekinthető mint egy szervi diszfunkciós, csecsemőkorban elhalálozott egyedé. Ez van. :)
Másrészt nehéz ezt meghatározni, hogy mi számít "mesterséges" beavatkozásnak egy ember életben tartása szempontjából a "természet törvényeinek ellenében". Nem csak a csecsemők megmentése ilyen. Ha nem kezelnénk a lyukas fogakat, nem műtenénk meg a begyulladt féregnyúlványt, nem adnánk védőoltást a kisgyerekeknek bizonyos vírusos betegségek ellen, stb., sok olyan ember is meghalna korán, aki amúgy csecsemőként egy barlangban is életben maradt volna. Az orvoslás nagyon nagy múltra tekint vissza, valószínűleg már az emberelődök is megpróbálták magukat gyógyfüvekkel, gyökerekkel gyógyítani, segítették egymást a szülés során, rögzítették a törött végtagot, kezelték a sebeket, stb. De ez az állatvilágban is megfigyelhető, rengeteg faj "kezeli" magát, ha beteg. Ez is "mesterséges" beavatkozás az evolúcióba? Aligha.
A mi evolúciónknak nem kerékkötője, hanem RÉSZE az, hogy a fejlett neocortexünknek köszönhetően bonyolult eszközök (köztük bonyolult gyógyító technikák) használatára vagyunk képesek. Ez nekünk olyan skillünk mint a gepárdnak a gyorsaság, a medveállatkának az extrém hőtűrés, stb. Nincs ebben semmi "természetellenes", az evolúciónk meg pláne nem áll le miatta.
És most megyek vissza abajgatni a frissen szerzett, gyönyörű, türkizzöld botsáskáimat, mert sokkal érdekesebbek, ahogy eszik a rózsalevelet, mint azok az "okosságok", amiket itt összeirkál a jónép...