"Ja, és technikailag semmi akadálya annak sem, hogy mondjuk minden tizedik egészséges, de képzettséggel nem rendelkező fiatalt kijelöljünk szervdonornak, aki kötelezően feláldozza magát a szervátültetésre váró, de valamilyen szakmában jól képzett, így a társadalomnak nagyobb hasznot hajtó betegek érdekében."
technikailag semmi. és nem is mernék rá mérget venni, hogy ez nem következik be.
gondolj be, hogy a szervkereskedelem virágzik. tudtommal az még sehol sem legális, ha valakinek fizetnek pl. veséért, de ezt leszámítva már az összes többi lépcsőben (eltávolítás, elosztás, szállítás, beültetés) ott a legális üzlet. feketén most is lehet pénzt kapni egy-egy szervedért. ha ez az üzlet kellően kiterjedt lesz, és miért ne lehetne, akkor egyszer csak a törvényalkotóknak nem lesz más választásuk, mint legalizálni. ha viszont legalizálódik, akkor miért ne lehetne pl. hitelfedezet? és már csak apró lépések, hogy előálljon az, amit te felvázolsz.
"Nagyon nem lenne jó irány, ha elkezdenénk az embereket építőkockaként / húsipari alapanyagként kezelni..."
kezdenék? már most úgy kezelik őket, csak még nem mondják ki nyíltan. :)
"...objektíven szemlélve nem az, mert nagyon egyértelműen el lehet dönteni egy szemléletmódról, hogy az vezet -e bizonyos emberek igazságtalan elnyomásához, kiszolgáltatottságához."
dehogy lehet. :)
egyrészt az igazságosság eleve erősen szubjektív és társadalomfüggő. nem is olyan régen, majd mindenki igazságosnak tartotta, ha egy éhező, kenyeret lopó gyereket 5 év gályarabságra ítélnek.
másrészt az elnyomás és a kiszolgáltatottság relatív. bármelyik társadalom úgy épül fel, hogy többé-kevésbé elnyomja és kiszolgáltatottságban tartja a tagjait. elnyomja, mert a társadalom érdekeit az egyén érdekei fölé helyezi és kiszolgáltatottságban tartja, különben nem tudná elnyomni. azt, hogy valamit elnyomásnak hívunk, csak fokozat, de nem igazi különbség, mert e kettő nélkül nem tud működni egy társadalom.
technikailag semmi. és nem is mernék rá mérget venni, hogy ez nem következik be.
gondolj be, hogy a szervkereskedelem virágzik. tudtommal az még sehol sem legális, ha valakinek fizetnek pl. veséért, de ezt leszámítva már az összes többi lépcsőben (eltávolítás, elosztás, szállítás, beültetés) ott a legális üzlet. feketén most is lehet pénzt kapni egy-egy szervedért. ha ez az üzlet kellően kiterjedt lesz, és miért ne lehetne, akkor egyszer csak a törvényalkotóknak nem lesz más választásuk, mint legalizálni. ha viszont legalizálódik, akkor miért ne lehetne pl. hitelfedezet? és már csak apró lépések, hogy előálljon az, amit te felvázolsz.
"Nagyon nem lenne jó irány, ha elkezdenénk az embereket építőkockaként / húsipari alapanyagként kezelni..."
kezdenék? már most úgy kezelik őket, csak még nem mondják ki nyíltan. :)
"...objektíven szemlélve nem az, mert nagyon egyértelműen el lehet dönteni egy szemléletmódról, hogy az vezet -e bizonyos emberek igazságtalan elnyomásához, kiszolgáltatottságához."
dehogy lehet. :)
egyrészt az igazságosság eleve erősen szubjektív és társadalomfüggő. nem is olyan régen, majd mindenki igazságosnak tartotta, ha egy éhező, kenyeret lopó gyereket 5 év gályarabságra ítélnek.
másrészt az elnyomás és a kiszolgáltatottság relatív. bármelyik társadalom úgy épül fel, hogy többé-kevésbé elnyomja és kiszolgáltatottságban tartja a tagjait. elnyomja, mert a társadalom érdekeit az egyén érdekei fölé helyezi és kiszolgáltatottságban tartja, különben nem tudná elnyomni. azt, hogy valamit elnyomásnak hívunk, csak fokozat, de nem igazi különbség, mert e kettő nélkül nem tud működni egy társadalom.