Alapvetően egyetértünk. Én inkább csak etikai szempontból néztem a kérdést, miszerint mindig az etikus, amit a társadalom épp annak tart. És ez persze mindig változik.
A végén a zárójeles példa jó. A nők elnyomása egyáltalán nem szerencsés, sőt.
Ugyanakkor azt is kell érzékelni, hogy a nagy liberális emancipaci terén egyre inkább átesünk a ló túloldalára. A nők egy része (tisztelet a kivételnek) riválisként tekint a férfiakra, egy legyőzendő ellenfelet látnak bennnük. Meg akarják előzni őket mindenben, akár a helyükre is akarnak lépni, miközben persze nők akarnak maradni (de sokszor pont emiatt nem sikerül nekik). Sokaknál ez egyfajta kicsinyes női bosszú a "ha már ti uralkodtatok rajtunk 1000 évig, most mi is ezt akarjuk tenni veletek, ugye fáj?" féle degenerált baromság. (Abba meg már ne is gondoljunk bele, hogy egy mai felvilágosult férfi vajon mit tehet arról, ami mondjuk 400 éve volt.)
Szerintem ez a fajta feminista hozzáállás legalább annyira káros a társadalom számára, mint a hímsoviniszta attitűd.
Nem ellenfelet kellene látnunk egymásban; nem egy olyat, akin uralkodnunk kell, vagy akit le kell győznünk mindenáron. Hanem társat, akivel együtt tudunk működni.
És nem kellene emiatt mássá változnunk, nem kellene a nőknek férfiakká válniuk (és a férfiaknak nőkké); hanem rá kéne végre ébrerdünk, hogy azért vagyunk különbözőek, mert mindkettőnek van előnye, és együtt a kettő lesz csak igazán hatékony.
(Na ezt próbáld meg megmagyarázni egy "védjük meg a nőket a gonosz férfiaktól"-féle feministának, vagy egy TV előtt sört vedelő hímsoviniszta majomnak...! :) )
A végén a zárójeles példa jó. A nők elnyomása egyáltalán nem szerencsés, sőt.
Ugyanakkor azt is kell érzékelni, hogy a nagy liberális emancipaci terén egyre inkább átesünk a ló túloldalára. A nők egy része (tisztelet a kivételnek) riválisként tekint a férfiakra, egy legyőzendő ellenfelet látnak bennnük. Meg akarják előzni őket mindenben, akár a helyükre is akarnak lépni, miközben persze nők akarnak maradni (de sokszor pont emiatt nem sikerül nekik). Sokaknál ez egyfajta kicsinyes női bosszú a "ha már ti uralkodtatok rajtunk 1000 évig, most mi is ezt akarjuk tenni veletek, ugye fáj?" féle degenerált baromság. (Abba meg már ne is gondoljunk bele, hogy egy mai felvilágosult férfi vajon mit tehet arról, ami mondjuk 400 éve volt.)
Szerintem ez a fajta feminista hozzáállás legalább annyira káros a társadalom számára, mint a hímsoviniszta attitűd.
Nem ellenfelet kellene látnunk egymásban; nem egy olyat, akin uralkodnunk kell, vagy akit le kell győznünk mindenáron. Hanem társat, akivel együtt tudunk működni.
És nem kellene emiatt mássá változnunk, nem kellene a nőknek férfiakká válniuk (és a férfiaknak nőkké); hanem rá kéne végre ébrerdünk, hogy azért vagyunk különbözőek, mert mindkettőnek van előnye, és együtt a kettő lesz csak igazán hatékony.
(Na ezt próbáld meg megmagyarázni egy "védjük meg a nőket a gonosz férfiaktól"-féle feministának, vagy egy TV előtt sört vedelő hímsoviniszta majomnak...! :) )