A jövőnkkel kapcsolatos pesszimizmus részben kulturális hagyaték, részben pedig az élethelyzetünk tudatos vagy tudatalatti realizálása. Egyáltalán nem csodálkozom, hogy ma az országban nagy tömegek élnek egyfajta egzisztenciális létbizonytalanságban, ami kihat a jövőtervezésükre. Sem a kereseti viszonyok, sem a szociális helyzet, sem pedig a munkahely biztonsága nem ad okot bizakodásra.
A magánéleti passzivitásnak rengeteg hatása lehet, lehetne vitatkozni, hogy a szociális élet színtereinek különböző okokból történő megváltozása hatott a fiatalok gondolkodásmódjára, vagy fordítva, szerintem mindegyiknek nagy szerepe volt ebben.
Ami engem leginkább aggaszt, az a közélettel szembeni passzivitás, az érdeklődés hiánya és az ezekkel párhuzamosan jelentkező bizalmatlanság. A korosztályom nagy része nem érdeklődik a közélet semmilyen formája iránt, a gazdasági ismeretei, a szociális életterét meghatározó intézményrendszerekkel kapcsolatos ismeretei felszínesek, már ha egyáltalán vannak, és ezen nem is nagyon akar változtatni, ez pedig a legrosszabb irány. A megismerés az elfogadást és hatékonyabb használatot éppúgy elősegítené, mint szükség esetén a változtatást. Addig, ameddig a generáció érdektelen az őt körülvevő világgal kapcsolatban, addig ne csodálkozzunk, hogy nem is akarja azt aktívan megélni, használni, befolyásolni.
A magánéleti passzivitásnak rengeteg hatása lehet, lehetne vitatkozni, hogy a szociális élet színtereinek különböző okokból történő megváltozása hatott a fiatalok gondolkodásmódjára, vagy fordítva, szerintem mindegyiknek nagy szerepe volt ebben.
Ami engem leginkább aggaszt, az a közélettel szembeni passzivitás, az érdeklődés hiánya és az ezekkel párhuzamosan jelentkező bizalmatlanság. A korosztályom nagy része nem érdeklődik a közélet semmilyen formája iránt, a gazdasági ismeretei, a szociális életterét meghatározó intézményrendszerekkel kapcsolatos ismeretei felszínesek, már ha egyáltalán vannak, és ezen nem is nagyon akar változtatni, ez pedig a legrosszabb irány. A megismerés az elfogadást és hatékonyabb használatot éppúgy elősegítené, mint szükség esetén a változtatást. Addig, ameddig a generáció érdektelen az őt körülvevő világgal kapcsolatban, addig ne csodálkozzunk, hogy nem is akarja azt aktívan megélni, használni, befolyásolni.