"Ahol tömegesen megtűrt gyermekmunka van"
A 60-as években egyik szülőm 15évesen ott kellett hagyja a gimnáziumot és neki kellett állnia napi 8 órában dolgozni a gyárban, hogy tudjon enni a család (pedig a nagyszüleim is dolgoztak). Nem volt egyedül ezzel akkoriban, sok hasonló gyerek volt még vele együtt ilyen helyzetben.
Vajon a művelődéséhez hozzájárult volna, ha nem kell dolgoznia napi 8 órát, hanem elvégezheti a gimnáziumot? A helyes válasz: igen.
Mik vannak, mi...?!
Indiában az utóbbi években erősen visszaszorult a gyerekmunka (törvény már van rá, és kezdenek odafigyelni rá, bár még csak az elején járnak). És a nyomor sem olyan mértékű már arrafelé, mint mondjuk a 70-es években. És hihetetlen, de ott is az figyelhető meg, hogy az általános műveltség és a műveltség iránti igény együtt növekedett a gazdasággal. Mint ahogy Kínában is, meg megannyi más helyen. Ugyanez játszódott le a kistigrisek országaiban, de Japánban is. Mint amit a videóban említ Svédország esetében. Vagy ami zajlik Brazíliában is.
"még mindig ott tartunk, hogy növelheted akármeddig a jövedelmét, ha azt nem tudja művelődési eszközökre költeni, vagy abból iskolába járatni a gyerekét"
Nos. Ha elmegyek Szibériába és rohadt sok pénzem van, és igényem van egy könyvtárra, akkor veszek könyveket még ott is. Akár egy egész könyvárat berendeztetek a saját házamban. Akár magántanítókat fogadok fel a gyerekem mellé. De akár Kongó őserdejében is megtehetem ezt. Hiszed vagy sem, a 21. században élünk, pénzen minden megvehető mindenhol.
Következtetés:
Egy adott csoport vagyoni helyzetének növelése magával hozza a műveltség iránti igényét, ezáltal pedig magával hozza az ahhoz szükséges feltételek megteremtését is. Mint ahogy ha egy csoport vagyoni helyzete növekszik, úgy ott megjelennek a különféle szolgáltatások, új termékek, stb. A művelődés is egy szolgáltatás, ami szintén megjelenik nekik.
Hans Rosling és a varázslatos mosógép
A 60-as években egyik szülőm 15évesen ott kellett hagyja a gimnáziumot és neki kellett állnia napi 8 órában dolgozni a gyárban, hogy tudjon enni a család (pedig a nagyszüleim is dolgoztak). Nem volt egyedül ezzel akkoriban, sok hasonló gyerek volt még vele együtt ilyen helyzetben.
Vajon a művelődéséhez hozzájárult volna, ha nem kell dolgoznia napi 8 órát, hanem elvégezheti a gimnáziumot? A helyes válasz: igen.
Mik vannak, mi...?!
Indiában az utóbbi években erősen visszaszorult a gyerekmunka (törvény már van rá, és kezdenek odafigyelni rá, bár még csak az elején járnak). És a nyomor sem olyan mértékű már arrafelé, mint mondjuk a 70-es években. És hihetetlen, de ott is az figyelhető meg, hogy az általános műveltség és a műveltség iránti igény együtt növekedett a gazdasággal. Mint ahogy Kínában is, meg megannyi más helyen. Ugyanez játszódott le a kistigrisek országaiban, de Japánban is. Mint amit a videóban említ Svédország esetében. Vagy ami zajlik Brazíliában is.
"még mindig ott tartunk, hogy növelheted akármeddig a jövedelmét, ha azt nem tudja művelődési eszközökre költeni, vagy abból iskolába járatni a gyerekét"
Nos. Ha elmegyek Szibériába és rohadt sok pénzem van, és igényem van egy könyvtárra, akkor veszek könyveket még ott is. Akár egy egész könyvárat berendeztetek a saját házamban. Akár magántanítókat fogadok fel a gyerekem mellé. De akár Kongó őserdejében is megtehetem ezt. Hiszed vagy sem, a 21. században élünk, pénzen minden megvehető mindenhol.
Következtetés:
Egy adott csoport vagyoni helyzetének növelése magával hozza a műveltség iránti igényét, ezáltal pedig magával hozza az ahhoz szükséges feltételek megteremtését is. Mint ahogy ha egy csoport vagyoni helyzete növekszik, úgy ott megjelennek a különféle szolgáltatások, új termékek, stb. A művelődés is egy szolgáltatás, ami szintén megjelenik nekik.