Költs el 1 millió forintot! Írj értelmes ötleteket, hogy mire költenél el 1 millió forintot. Indokold meg, hogy miért arra költenéd, és ha olyan, akkor a megvalósítás részleteit is írd le, ne csak általános megoldást. Értelemszerűen ne magadra költsd, és ne is baromságokkal gyere; értelmes, megvalósítható, használható ötleteket kérek. Magyarán: győzz meg, hogy miért hasznos az, amire költenéd, és miért hasznosabb, mint más ötletek!
(Az első idióta hozzászólásnál a lehetőség elúszik.)
(mivel imki linket nem írt, egy általam választott képre mutat a link, de nem az a lényeg... ;) b.)
Az egyszeri, egyösszegű jótékonykodásról pedig az alábbiakat gondolom:
Ha az összeget csak és kizárólag ilyen módon használhatom fel, akkor természetesen megtalálnám a helyét, ami minden bizonnyal valamilyen közfeladatot ellátó intézmény lenne, esetleg egy átlátható működésű civil szervezet. Látni kell viszont, hogy ezek a szervezetek hazánkban jellemzően azért nem működnek megfelelően, mert a finanszírozásuk átláthatatlan és/vagy forráshiányos, ami a legtöbb esetben annak köszönhető, hogy alapvetően állami fenntartásban működnek, egyéb forrásokat pedig nem tudnak bevonni, hacsak nem nyitjuk meg az utat a privatizációnak.
Minden más esetben marad az anonim felajánlás, az adó 1 százaléka és egyéb civil támogatási formák, melyeknek a rendszere, kultúrája viszont erősen gyerekcipőben jár hazánkban. Ezek a rendszerek akkor működnek jól, ha állandó, valamelyes kiszámítható forráskiegészítést jelentenek ezeknek az intézményeknek. Egy-egy ilyen kisebb összegű felajánlás időszakos problémákat ugyan meg tud oldani, néhány lyukat be lehet tömni vele, de hosszú távú, rendszerszintű változást nem eredményez.
Sikeres vállalkozások állandó támogatása a saját makrokörnyezetükben teljesen más eredménnyel járhat. Nem is muszáj feltétlenül minden időszakban ugyanazt a közösségi célt támogatni. Egyik éven a helyi kórház/orvosi rendelő kap, a következő éven az iskola tornatermének jár felszerelés, máskor meg a közpark padjait festeti le a cég, éppen az aktuális állapotokhoz igazítva. Néhány vállalkozás ilyen formájú működésével hatalmas színvonalbeli változásokat lehetne elérni az adott közösségeken belül, és itt sem muszáj nagy méretekben indulni. Ugyanúgy el lehet kezdeni néhány tízezres hozzájárulásokkal, majd ahogyan a vállalkozás bővül, úgy gyarapítani ezeket az adományozásokat is.
Persze ehhez kell egyfajta közösségi szemlélet, az a felfogás, hogy a környezetünk fejlesztése indirekt módon visszahat a saját működésünkre is. Ilyen módon viszont nem csak egyszeri adományozás érhető el, hanem egy hosszú távú, az adott makrokörnyezetbe integrált civil támogatási rendszert lehetne kialakítani.