A 7 leggázabb női hiba, amelyektől menekülj! Gyakran beszélünk a hibákról, amelyeket a férfiak jelentős része elkövet. Sokan háborognak ilyenkor: miféle „feminista” maszlag ez, ami azt sugallja, hogy „minden férfi szemét”? Nos, ilyesmiről szó sincs, éppen ezért most a leggyakoribb női hibák kerülnek terítékre. És biztosíthatok mindenkit: én, mint nő, az elsők között vagyok, aki elítéli ezeket a magatartásformákat! Nem, nem a női nemet, még csak nem is a barátnődet, hanem azokat a hibákat, amelyeket mindannyian hajlamosak vagyunk elkövetni...
Ti milyen hibákat tartotok elviselhetetlennek a másik nemben?
Ühüm. Akkor:
- Mivel magyarázod, hogy a majomkölykök (kicsik!) közül is a hímek a fiús játékokkal játszanak, a nőstények meg a lányossal? (Lásd egyik korábbi cikk.) Náluk csak nincs olyan, hogy apuci rosszallóan néz a kis hímre, mert az kisbabát vesz a kezébe. Vagy csak nincs olyan, hogy a kismajom látja apuciját autót vezetni, és azért választja játéknak a kisautót... Mégis a hím kismajmok az autóval játszottak többet. Vagy még ez is "szociális örökség" lenne? :)
- A fiúk agya és a lányok agya sok dologban különbözik, és ez rányomja a bélyegét a viselkedésükre/érdeklődésükre is. Ez tény. Ez is szociális örökség lenne, vagy esetleg a már a méhben meglévő agyműködést is befolyásolnák a társadalmi hatások...?
- A kisfiúkban már születéskor is sokkal több a tesztoszteron. Ez sem nyomja rá a bélyegét a játékra? Ez is társadalmi hatás lenne? Szociális örökség? Hogy maradjunk a tesztoszteronnál - a kérdés leegyszerűsítve:
Társadalmi hatás az oka, hogy magasabb a kisfiúk (és később férfiak) tesztoszteron szintje? Avagy inkább a hímekben magasabb tesztoszteron szint okozott társadalmi szokásokat?
Szerinted melyik az ok, és melyik az okozat?
Egyébként szerintem többek között a tesztoszteron magasabb szintje (is) az oka annak, hogy milyen játékot választ a gyerek. De nem csak arra hat ki, hogy milyen játékot választ, sőt, elsősorban a tesztoszteron nem arra hat. Hanem egy olyan dologra, amit nem is néztünk eddig.
Mégpedig arra, hogy HOGYAN játszik az adott játékkal a gyerek!
(Ugyanis egy kislány lehet, hogy ha a robotot kapja játéknak, azzal is játszik. De szerintem sok esetben azzal babázni fog, míg a kisfiú inkább lövöldözni. Ahogy egy darab fával sem feltétlen ugyanúgy játszik a kisfiú meg a kislány.)
A kisfiúk erőszakosabbak, vakmerőbbek, sokkal inkább rivalizálnak, uralkodni, irányítani akarnak, később tanulnak meg beszélni. A kislányok meg félénkebbek, bátortalanabbak, együttműködőbbek, és hamarabb tanulnak meg beszélni. Mindezek tények. Ezekre csak nem mondod azt, hogy társadalmi hatás és szülői elvárás miatt alakultak ki...
"aminél egyáltalán nem számít, hogy valakinek heréje vagy petefészke van, mint azt feltételezik az emberek (igazából ez kizárólag egyetlen helyzetben számít...). Ezen kéne elgondolkodni."
Nem számítana, hogy a férfiaknak erősebb a testfelépítése? Akkor miért erősebb?
Nem számítana, hogy a férfiak messzebbre tudnak dobni tárgyakat? Akkor miért tudnak messzebbre dobni tárgyakat?
Nem számítana, hogy a férfiak általában határozottabbak, vakmerőbbek, vállalkozóbb szelleműek; míg a nők a biztonságra törekszenek, és általában kevésbé határozottak?
Nem számítana, hogy a férfiaknak jobb a térlátása, térérzékelése; a nőknek meg jobb a színérzékelése és a memóriája?
Mindez (és még sok más különbség a férfi és a nő között) nem számítanak, és mindez csak egy társadalmi hatás miatt lenne? Azért erősebb testfelépítésűek a férfiak, mert kiskorukban apuci elvárta tőlük, hogy nagyobbra nőjenek, mint a lányok?
Ne viccelj már! Szerintem te se mondod komolyan, hogy csak a szaporodásnál számít a nemek különbözősége. Ennyire uniszexek ne legyünk már!
Ha valóban csak annyiról szólna a dolog, akkor mire fel ez a rengeteg különbség a két nem között?
"Illetve oka nyilván mindennek van, de egyáltalán nem biztos, hogy az célszerű, értelmes ok."
Pont alátámasztottad a kakukkos példáddal azt, amit írtam. Mindig van értelmes ok egy ilyen szokás kialakulása mögött:
- Kialakult az énekesmadaraknál, hogy azt a fiókát etetik, amelyik nagyobbra nyitja a csőrét, és hangosabban rikácsol. Logikus, hiszen a legéletrevalóbbat eteti, azt, amelyik e legnagyobb eséllyel marad életben. Egyetértek, jól mondtad.
- Viszont jött ez a rohadék kakukk, és kihasználta ezt a tulajdonságot. Innentől logikus lenne, hogy az énekesmadarak ezt az etetési módszert módosítsák. Ezt is jól mondtad, logikus.
- És mit ad isten? Módosítják is! Reagálnak a változásra, és a korábban meglévő, haszontalanná/veszélyessé vált szokásukat átalakítják, avagy kiegészítik. (Pl. más pettyezésű tojások, avagy arra való figyelés, hogy más darabszámú tojás van a fészekben, a saját tojások jobb felismerése, stb. - ezt valahogy nem hoztad fel.)
Ergo ami történt a kakukk-énekesmadár párharcban, az tök logikus. Értelme van, ahogy írtam is.
Arról nem is beszélve, hogy mindegyik szokás kialakulását elősegítette valami:
Ha az énekesmadár mindegyik fiókáját ugyanúgy eteti, akkor nagyobb eséllyel pusztul el mindegyik. Ha csak az egyiket eteti nagyobb gonddal, akkor az az egy legalább életben maradhatott még kevesebb táplálék esetén is. Ergo a szelekció hatással volt a szokás kialakulására.
Ha az énekesmadár nem változtatja meg a tojásai kinézetét, avagy nem jegyzi meg azok méretét, formáját, akkor elveszti az utódait. Ezért az a szokásuk (némelyiknek), amivel ki tudják választani a kakukktojást a saját közül, egy külső behatás miatt alakult ki. Értelmes és logikus oka volt, hogy a szokás kialakuljon.
Ha a kakukk később nem alkalmazkodik az énekesmadarak alkalmazkodásához (harc a kettő között), akkor ő fog utód nélkül maradni. Így az ő szokásai létrejöttének is volt logikus oka.
Most erre meg te azt mondod, hogy a csimpánzlányok babadajkálása, vagy a makákó klumplimosása csak úgy, értelmes ok nélkül kialakult? Csak úgy lett egy szociális örökség a semmiből, mert miért ne?
"serdülő állatokról van szó, akikben már elkezdett munkálkodni az anyai ösztön, elkezdtek érdeklődni az utódgondozás iránt"
Oké, ezt el tudnám fogadni. De miért feltételezzük, hogy az emberek kislányainál ez nem alakulhat ki már ilyen korán? Mármint a babázás. Nem alakulhat ki ilyen játék nálunk arra, hogy a későbbi gyereknevelést elősegítse, akár úgy is, hogy még a nemi érésük később lesz? Miért zárjuk ki ilyen vehemensen ezt a lehetőséget?
"Te is beleestél ebbe a hibába. Azt hiszik, hogy egy nő / férfi bármit is csinál az élete során, azt azért csinálja, mert ő nő / férfi. Holott ez nyilvánvalóan nem igaz."
1. Nem azt mondtam, hogy azért csinál mindent, mert nő vagy férfi. Hanem azt mondtam korábban, hogy azért csinálja, hogy a génjei fennmaradjanak. (A kettő nem feltétlen ugyanaz. Gondolj csak azokra, akik a közösségükért áldozzák az életüket, vagy a férfiak önfeláldozó viselkedésére. Az a szokásunk sem véletlen alakult ki évszázadok során, hogy az égő házból először a nőket és a gyerekeket menekítik ki. Hanem azért, mert a génjeink fennmaradása szempontjából ez a legszerencsésebb megoldás. A nők 9 havonta tudnak gyereket szülni, a férfiak meg naponta tudnak többet is nemzeni. Ergo egy közösség - egymáshoz nagyon hasonló - génjeinek a fennmaradásához kevesebb férfi is elég, viszont nőből több kell. Logikus oka egy "szokás" kialakulásának. Ha férfiként feláldozom magam a közösségemért, akikkel 99,8%-ban azonosak a génjeim, azzal a génjeim fennmaradását segítem elő. Logikátlan lépés részemről, hogy megölessem magam - ha csak önmagamat nézném, mint egyedet. De mivel a génjeim a fontosak, így máris van logikus alapja.)
2. Kiindulva (részemről) abból, hogy az élőlények elsődleges célja a génjeik megtartása, fennmaradása, továbbörökítése, védelme és fejlesztése. -> Szerinted mi más mozgat még minket ezen kívül? Mi az, ami nincs ennek alárendelve, avagy nem egy (legalább) részben ebből fakadó viselkedés? Felsorolnál pár dolgot az emberek, avagy bármely állat viselkedéséből, ami nincs legalább valamilyen szinten alárendelve a gének megtartásának, védelmének, szaporításának?